Katona Béla: Az élő Krúdy (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 54. Nyíregyháza, 2003)

özvegyember feleségül kéri, annak nyújtja a kezét. Jób eleinte az öngyilkosság gondolatával foglalkozik, de azután hamarosan megvigasztalódik, méghozzá éppen Pety Flóra, Ilka mostohalánya oldalán. Ilka maga hívja meg Jóbot egy estélyükre, s bár még mindig szereti a férfit, ő maga egyengeti Jób és Flóra szerelmének útját. Már ebből a vázlatos cselekmény-ismertetésből is kiderül, hogy mennyi itt a lélektani bukfenc, a váratlan és képtelen átváltozás. Méginkább ez az érzésünk a regény olvasása közben. Különösen Ilka jelleme tisztázatlan. De túl az egyes szereplők pszichológiai motiválatlanságán, néha egész jelenetek válnak hamisakká, népszínmű jellegűekké. Vannak azonban a műnek sikerült részletei is. Ahogyan például Ilka és Pety Vazul esküvőjén az irigykedő, rosszmájúskodó közönséget, az epés pletykákat, az úri társaságtól kezdve egészen a koldusokig bemutatja, az egyenesen írói remeklés. Nem kevésbé sikerült a kisvárosi úri társaság rajza Ilka estélye alkalmából. Különösebben újat ugyan itt sem ad. Az ilyenfajta társas öszszejöveteleknek mind az elbeszélő irodalomból, mind a színpadról jól ismert sztereotip figuráit vonultatja fel: a lányát mindenáron férjhez adni akaró mamát, a csúnya leányt, a nőhódító gavallért, a jópofa tréfamestert stb., de alakjait szinte meglepő biztonsággal mozgatja. Mindez arról tanúskodik, hogy a fiatal író már többé-kevésbé tisztában van azokkal a fogásokkal, amelyeket az előtte járók tudtak. Az önéletrajzi vonatkozások főként a Levente család ábrázolásában jutnak kifejezésre. Már a nagy, hétablakos sárga ház, amely előtt nyurga homoki akácok szomorkodnak, Krúdy szüleinek házátjuttatja eszünkbe: „A nagy barna kapu mellett magasan hirdeti a megfeketedett bádogtábla, amin a fehér betűk megszürkültek már, hogy: Levente György köz- és váltóügyvéd lakik itt." De nemcsak ilyen külsőség, a családi szituáció is teljesen ráillik a Krúdy családra. Levente György házában ott lakik anyja, Török Krisztin is, aki elvált asszony. Két fia van, György, az ügyvéd és Jób, a huszárhadnagy. Férje is ügyvéd volt, híres gavallér, akitől nőügy miatt vált el. Ebben a jellemzésben szinte lehetetlen Radics Máriára, az író nagyanyjára nem ismernünk. De Jób sem kitalált alak. Radics Máriának valóban két fia volt, az író apja, az ügyvéd, és Béla, aki huszárhadnagyként szolgált a hadseregben. Krúdynak ez a nagybátyja éppen akkoriban vette feleségül a 16 éves Szakács Matildot. Rangon aluli házasság volt, ezért a család hevesen ellenezte. Ő -102-