C. Tóth Norbert: Szabolcs megye hatóságának oklevelei Budapest-Nyíregyháza, 2002. (Jósa András Múzeum Kiadványai 53. Nyíregyháza, 2003)
iuratis protunc erigendas metas, végül Megyer-i Nagh László circa rubetum Thamasfaya vocatum a Kallo-i urak előtt esküt tett, miszerint Beczteleke föld a Kallo-iak földjeitől határjelekkel már nagyon régen el van választva és, hogy ő a szabad földet a Kemeche-ieknek adta, és akkor a Kallo-iak mind a határjelek állítását, mind az esküt elfogadták. - Kerezthwth-i Zabo Mihály azt vallotta, hogy a Bykacokmunya föld, ahonnan a Kemeche-i nemesek és jobbágyaik nyáját a Thwra-i lakosok meg a Kallo-i urak elhajtották, mindig Kemeche birtokhoz tartozott és amíg ő Kemeche-n lakott, a szénát mindig ott kaszálta. - Galambas Benedek, Tholway János, Thoth Péter, Olah Péter, Olah Bertalan és Bakocz György Pazoniak azt vallották, amit Zabo Mihály, de hozzátették még, hogy a földet a Kallo-iak és a Thwra-iak mindig használták, nobiles de Kemeche et Megyer et quod nec cum possessione Thwra esset commetanea, sed cum possessione Pazon. - Pazon-i Galambas György, senex non habens oculos, azt vallotta, hogy a Pazon-i nemesek a Megyer-i nemesekkel Bech prédium felöl határjeleket állítottak és hogy a Thwra-i emberek ultra decursum fluvii Thomasfayaere vocatum abendi(?) gratia nunquam venissent. - Agosthon Imre, Galambas Mihály és Tóth György Pazon-iak azt vallották, hogy Becz prédium és a föld, ahonnan a termést elvitték és a nyájat elhajtották, a Kemeche-i nemeseké és hogy látták az állatokat a Thwra-iak által elhajtani. - Zekel-i Pelbárt azt vallotta, hogy ő ante magnam ihemem négy évig Thwra-n lakott és tudja, hogy a termést a Kemeche-i nemesek engedélyével és utasítására vitték el és a Thwra-i lakosok egyszer miliő seminassent et nonam ad Kemeche importassent. - Az alperesek tanúi közül Kallo-i Kys György és Semyen-i Ágoston Imre azt vallották, tudják hogy terras, que ultra fluvium Thamasfayaere ex parte Thwra essent, és amíg Thwra-n laktak. Kys Barnabás szántotta et mete ultra illas terras, unde frumenta sunt abducta, essent et ipse etiam assantur, area metam assassent(?). - Harangh-i Haranghy Bálint és Kallo-i Nagh Antal azt vallották, hogy ahonnan a termést elvitték, a Thwra-i emberek szántják és a szénát a Kallo-iak Kerez.teshe.gye nevü hegyen bírják. Bogdan-i Kys Mihály azt vallotta, hogy ő ismeri Kegyes Pált, aki Thwra-ról Bogdan-ba költözött, ultra illas terras, unde modo fruges sunt asportati, fruges habuisset et ipsi ad Bogdan duxissent, cuius autem terra esset, ignoraret. - Nyreghaz-i Thorkos Gergely azt vallotta, hogy ő tudja, miszerint a Thwra-i emberek azt a földet, ahonnan most a tennést elvitték, szántják, de nem tudja, kihez tartozik a föld. - Thymar-i Warga Mihály, Semien-i Tothkos Gergely és Bws János meg Bws Mihály azt vallották, amit Thorkos Gergely. Ezek után a felperes ítéletet és igazságot kért. Ok megvitatván az ügyet, ex quo testes actorum pro maiori parte et fere in toto fassi sunt, quod terra, unde fruges et fena asportata, pecora, greges et armenta abducta sunt, esset terra predii Beczteleke actorum et quod nec esset cometanea cum possessione Thwra in causam atracti, sed cum possessione Pazon. In causam vero atractus respectu testium actorum testibus suis prêter quatuor personas defecisset; insuper, ex quo etiam procurator in causam atracti non negavit, quin in causam atractus fruges, fena asportari, pecora, greges et armenta abduci non fecisset, sed non de terra actorum, sed de sua propria et ad possessionem suam Thwra pertinentes. Actores vero approbantes de terra prescripto modo visum est nobis, quod Iohannes Lewkes Naghkallo contra Michaelem, Matheum 2 de Kemeche et Stephanum de Megyer contra quemlibet eorum in potentiario actu, videlicet florenos trecentos et ratione dampni actorum illata, quesitis actores, puta florenis ducentis, insuper in homagiis prescriptorum viginti quatuor iobagionum in Thwra portioné suacommorantium, qui videlicet in prescriptis potentiariis actibus interfuissent, ex parte quorum, id in causam atractus iudicium promiserat et fecerat, ut unusquisque eorum tertio se iuramento expediret, quod