C. Tóth Norbert: Szabolcs megye hatóságának oklevelei Budapest-Nyíregyháza, 2002. (Jósa András Múzeum Kiadványai 53. Nyíregyháza, 2003)
1494. ápr. 21. (in Apagh, f. II. a. Georgii) Pethenehaza-i Mátyás, Bathor-i András (magn.) szabolcsi alispánja és a négy szolgabíró emlékezetül adja, hogy Bessenyewd-i Gewmery (dictus) Gergely kérésére kiküldték maguk közül Bessenyewd-i Berey Antalt, Kerchy Lászlót és Thamasy 1 Illést, akik visszatérve hitükre elmondták, hogy ök minden ügyet, pert és ítéletet meg bánni más bűnesetet, amely a mondott Gergely és Bessenyewd-i Apaghy (dictus) János között keletkezett és folyt elcsendesítették és felfüggesztették azzal, hogy bármelyik fél újra kezdené a fentebbieket, akkor a perbelépés előtt in vinculo sententie et amissione prosecutorie cause fore convicrus existât et habeatur. Mégis Apaghy János saját akaratából pár nappal később per remissionem illarum pecuniarum, scilicet rerum, quas predictus Gregorius Gewmery per medium predictorum arbitrorum eidem contullisset, remisisset a jelen oklevél ereje és bizonysága által. Papíron, a szöveg alatt öt gyürűspecséttel. DL 97240. (Vay cs., berkeszi 1164.) 1 Egy névnyi hely üresen hagyva. 696 1494. jún. 25. (Cassouie, f. IV. p. nat. Iohannis bapt.) Ulászló király Szabolcs megye hatóságához. Elmondta neki Tharkany István a maga meg frater-e: László nevében, hogy Gergely-nap (márc. 12.) táján Fwthas Mihály, Gal István, Gaal Balázs és Nagh Imre Ghwlay birtokon lakó népeik és jobbágyaik a Bathor oppidum-ban tartani szokott piacra mentek vásárlás és más ügyeik elintézése céljából, majd onnan hazafelé tartva a szabad úton, amikor már az oppidum határánál jártak Bathor-i Miklós (egr.) bizonyos vargája gyalázta őket. Nichilominus liberum ipsorum iter agentibus prefatus suttor conviciator ceteros etiam suttores socios suos, contra eosdem concitasset et ibidem alios verberassent gravissime, prefatum vero Michaelem Fwthas, qui nedűm arma, sed cultrum, quidem pro manibus et penes se habuisset octo letalibus vulneribus sauciassent, ezért Bathor-i Miklós a jobbágyait összehívta és általuk a panaszos jobbágyaitól fejenként negyven forintot lefizettetett; most ennek következtében a panaszosok minden jobbágya e jogtalanságok miatt elmenekült vagy el akar menekülni tőlük. Ezért kérték tőle, hogy az ország dicséretes szokása szerint orvosolja a panaszukat, így meghagyja nekik, mivel senki nem lehet bíró és peres fél egyazon ügyben, hogy egy biztos és közeli időpontra hívják össze a feleket törvényszékükre és hozzanak ítéletet, ha valamelyik fél az ítélettel nem lenne megelégedve, akkor a az ügyet küldjék át egy kijelölt időpontra a királyi személyes jelenlét elé; máshogy tenni ne merjenek. Szabolcs megye 1494. aug. 4-i jelentéséből. 697 1494. júl. 31. (Waradini,/. V. p. depos. Ladislai) Ulászló király Szabolcs megye hatóságához. Elmondták neki Kyswarda-i László és Miklós (egr.) nevében, hogy ők Anarch-i Thegzes László és Anarch-i János kérésére, nec citatos, nec evocatos, sed ad simplicem querelam eorundem ítéletet hoztak és eskütételt rendeltek el a panaszos igen nagy kárára. Cum tarnen ipse exponens vos in hac parte iudicibus habeant pro suspectis, accediteodem [...] evocatio nulla facta fuit, ita etiam iudicium sine altera parte nullum prosequi potest, ezért megparancsolja nekik, hogy a felek közötti ügyben a joggal egybehangzóan ismét hozzanak ítéletet és ha a panaszos nem lenne megelégedve az ítélettel, küldjék át a királyi személyes jelenlét elé egy kijelölt időpontra. Az oklevelet elolvasása után adják vissza a felmutatójának. Szabolcs megye 1494. aug. 18-i jelentéséből.
