C. Tóth Norbert: Szabolcs megye hatóságának oklevelei Budapest-Nyíregyháza, 2002. (Jósa András Múzeum Kiadványai 53. Nyíregyháza, 2003)
elítélték és saját szemével látta, hogy az asszony bársony fejkötőjét Dénestől elvették, és hogy János kezességet vállalt érte. - Az Apagh-on lakó Symandi György és Way Gergely ex auditu ugyanazt vallotta mint Beke Fülöp. - Az Ybran-ban lakó Warga Lukács azt vallotta, hogy János kezességet vállalt Dénesért; Nagy (magnus) Márton ugyanezt és hogy az asszony bársony fejkötőjét és ruháját Dénes elvette. - A Keresthuth-on lakó Kyral Lukács azt vallotta, hogy az asszony fejkötőjét és a ruháját Dénesnél látta és őt rablás címén letartóztatták és János kezességet vállalt érte. - A Synew-n lakó Tholnay Albert ex auditu vallotta, hogy Dénes kirabolta az asszonyt; Pethenehaza-i Mátyás szabolcsi alispán azt mondta, hogy az asszony előtte Kerestur-on azt mondta, hogy "sic iste est raptor meus." - Petri (dictus) Tamás esküdttársuk ex auditu vallotta, hogy Dénes az asszonytól elrabolta fejfedőjét és János kezességet vállalt érte. - Ök tehát meg-hallgatván a felek előterjesztését és a tanúk vallomásait megkérdezték Jánost, hogy akar-e valamit mondani Albert ellenében és hogy akar-e tanúkat állítani, amire ő azt felelte, hogy nem, viszont megígérte, hogy a következő megyei törvényszékre előállítja Dénest. Az időpont elérkezvén János nem állította és nem állíttatta elő Dénest, ezért ök úgy ítéltek, hogy Albertnek Demeter-napján (okt. 26.) Dénes fejére hetedmagával esküt kell tennie arról, hogy Dénes az asszonyt kirabolta. Miután Albert az esküt letette, akkor János birtokaiból Dénes homagium-a fejében kétszáz aranyforint értékig bárhol lefoglalhat. Az időpont elérkezvén megjelent Albert az eskütársaival az eskü letételére, amikor is János a maga és Dénes nevében a fentebb mondott földeket átadta. így tehát ök a király parancsára az ügyet jelen állapotában, ahogy előttük volt, János és Dénes tiltakozására, amelyet az eskütétel ellen nyújtottak be, a királyi személyes jelenlét elé Mihálynap nyolcadának 34. napjára (nov. 8.) megküldik. Összeragasztott, de azóta szétszakadozott papíron, két kéz írásával, hátlapján hárorr gyürüspecsét nyomával. DL 56234. (Kállay cs. lt. 1400-1373.) - A hátlapon címzés; personali presenile regie maiestatis, transmiss to cause. ' A papírlapból az összehajtás miatt két sor szakadozott lett. 683 1489. dec. 18. (Bude, f. VI. a. Thome ap.) Mátyás király Szabolcs megye hatóságához. Elmondták neki Kyswarda-i Miklós (egr.) nevében, hogy Katalin-nap (nov. 25.) táján Simon Gergely, Hwzthy Lukács és Dewgey Simon sponsus-ával: Kelemennel, Zolnok Tamással és Bakay Márton fiával: Péterrel, Kyswarda-i János (egr.) Dewge birtokon lakó jobbágyaival fegyveresen és hatalmaskodva a panaszosok Dewge-i udvarbírójának: Nagy (magnus) Pálnak a szállására törve a házat bevették, miközben Pál sokáig védte magát, mígnem a ház ablakán keresztül az ostromlók leterítették, a házból kirángatták, végtagjait eltörve megölték potentia mediante a panaszosok igen nagy kárára. Ezért megparancsolja nekik, mivel tőlük a panaszosok részére ítéletet akar, hogy küldjék ki egy emberüket, aki iuxta vim et formám generalis decreti nostri minden nemestől és nem nemestől, boni status et honeste conditionis hominibus, szomszédoktól és határosoktól, akiktől kell és illik, tizenhat márka bírságot róva arra, aki nem tesz vallomást, Istenbe vetett hitükre és a szent korona iránti hűségükre a kereszt érintésével tegyenek vallomást egyenként, majd a feleket vagy ügyvédjeiket hívják maguk elé egy biztos és közeli időpontra és hozzanak ítéletet. Ha a panaszosok az ítéletükkel nem lennének megelégedve, akkor azt minden bírság nélkül és sine difficultate aliquali a királyi kúriába, a személyes jelenlét elé egy kijelölt időpontra, hacsak valami nehézség közben nem jön, küldjék meg. Máshogy tenni ne merjenek, az oklevelet pedig elolvasása után adják vissza felmutatójának. Szabolcs megye 1490. febr. 8-i jelentéséből. - Zichy XI. 525.
