Bene-Szabó: A magyar királyi honvéd huszár tisztikar 1938-45. (Jósa András Múzeum Kiadványai 52. Nyíregyháza, 2003)

MAGYAR KIRÁLYI HIVATÁSOS HUSZÁRTISZTEK

nyában volt. 1932. XII. l.-én Komáromba, a 3/II. huszárosztályhoz, 1935. II. l.-én pedig Sopronba a 3/1. huszárosztályhoz helyezték át. 1933. XI. l.-én főhadnaggyá léptették elő. 1933-34-ben elvégezte a lovastisztek lovaglótanfolyamát és a központi lovastiszti tanfolyamot. 1935.1. 8. és X. 31. között csapatárkász-tanfolyamon vett részt. 1939. I. 15.-től Budapesten az 1. huszárezrednél szolgált, majd 1941. X. 15.-től a monoki 2. kiegészítő kirendeltség lónyilvántartó tisztje volt. 1940. V. l.-én századossá léptették elő. 1942. VIII. 3.-án páncélos átképző tanfolyamra vezényelték, mely XII. 19.-ig tartott. 1943. I. l.-én a budapesti 1. felderítő zászlóalj állományába tették át, s egyben áthelyezték a páncélos csapatokhoz. 1944. XI. l.-én őrnaggyá léptették elő. Az 1. felderítő zászlóalj dél-erdélyi, majd Duna-Tisza közi harcai során a szentesi hídfő védelmében aknatalálat következtében halt hősi halált. Csongrádon temették el. TARTSAY VILMOS, DR. vezérkari százados (huszár) (Érsekújvár, 1901. VII. 20. - Budapest, 1944. XII. 8.) Anyja: Ormódi Ludovika Róza. Apja: főiskolai tanár. 1925. VIII. 20.-án a Ludovika Akadémián avatták hadnaggyá. Komáromban majd Székesfehérváron szolgált. 1930-tól a Hadiakadémia hallgatója volt. 1933. V. l.-én áthelyezték a vezérkari testületbe és vezérkari századossá léptették elő. A felvidéki bevonulás idején az I. hadtestparancsnokság anyagi vezérkari tisztje volt. 1940 nyarán és őszén, az erdélyi bevonulás idején csapattisztként szolgált. 1941. VIII. l.jével saját kérelmére nyugállományba helyezték. Ezt követően a polgári életben helyezkedett el, s konzervüzemének vezetését vette át. 1944 őszén Nagy Jenő vezérkari ezredes útján bekapcsolódott a szervezkedő katonai ellenállási mozgalomba. Mint annak vezetőségi tagját 1944. XI. 22.-én letartóztatták, s a nyilas rögtönítélő bíróság halálra ítélte. 1944. XII. 8.-án Kiss János altábornaggyal és Nagy Jenő vezérkari ezredessel együtt a Margit körúti fegyház udvarán kivégezték. TASÁDFŐY RÓBERT huszárhadnagy (Székesfehérvár, 1921. III. 10. -) Anyja: Kostenwein Lujza. Apja: Tasádfőy Béla m. kir. őrnagy. Vallása: r. k. 1941. X. 13.-án tényleges szolgálatra a 3. huszárezredhez vonult be. A tartalékos tiszti iskola elvégzése után 1943. X. l.-én tartalékos zászlóssá léptették elő. Ezt követően a Ludovika Akadémiára vezényelték, ahol 1944. XI. 15.-én Körmenden avatták hadnaggyá. Szakaszparancsnokként az X.-ben felállított és a Dunántúlra, majd XIL-től Bajorországba telepített I. újonckiképző huszárosztály 10. újonckiképző huszárszázadához osztották be. 1945. IV. 24. és X. 15. között angol fogságban volt. 1948-ban B-listázták. Az 50-es években elhagyta az országot, s az USAban telepedett le.