Bene-Szabó: A magyar királyi honvéd huszár tisztikar 1938-45. (Jósa András Múzeum Kiadványai 52. Nyíregyháza, 2003)

MAGYAR KIRÁLYI HIVATÁSOS HUSZÁRTISZTEK

szárezred törzspótszázad segédtisztje volt. 1945. III. 9.-től mint a 4/3. lovasszázad parancsnoka ismét frontszolgálatot teljesített. 1945. III. 16.-án a Vértesben megsebesült. 1945. V. 2.-án a hadikórházzal német területen amerikai fogságba esett, ahonnan a hírhedt francia lágereket (Mailly le Camp, Romilly sur Sein) megjárva 1946. III. 11.-én tért haza. 1946. IX. 1.-én nyugállományba helyezték. Fizikai munkásként kereste kenyerét. 1956-ban családjával Angliába vándorolt ki. CSETHE PÁL, DR. VITÉZ NAGYZERINDI ÉS DEBRECENI huszárszázados (Vedresábránypuszta, 1907. XI. 25. - Chile, 1984. IX. 14.) Anyja: Beszedits Klára. Apja: v. Cse

the József szolgálaton kívüli őrnagy. Vallása: ref. Tényleges katonai szolgálatát 1925. X. 31.-én kezdte meg. Annak leteltét követően a Pázmány Péter Tudományegyetemen jogi doktorátust szerzett. Elvégezte az egri vámőrtiszti tanfolyamot, majd 1931. IV. 1.-én átvették a honvédség hivatásos állományába. 1931. X. 1.-én hadnaggyá léptették elő. 1931. IX. 1.-től mint szakaszparancsnok a 2. huszárezredben szolgált. 1933.1. 7. és 1934. V. 1. között sportdszd és lovastiszti lovaglótanfolyamot végzett. 1933. XII. 27. és 31. között letette a Ludovika Akadémia 4. évfolyamának vizsgáit. 1934. XI. 1.-én főhadnaggyá léptették elő. 1935. X. 1. és 1937. II. 1. között a 2. huszárezred árkászszázad parancsnoka volt. 1937. II. 1.-től V. 31.-ig főtiszti tanfolyamon vett részt. 1937. V. 1.-től az 1. huszárezredhez helyezték át. 1937. V. 1. és 1939. X. 4. között elvégezte a Hadiakadémia I-II. évfolyamát. 1939. XI. 26.-ig az 1. huszárezred arcvonalmögötti tisztje, majd 1940. III. 4.-ig osztálysegédtisztje, 1941. II. 10.-ig pedig ezred másodsegédtisztje volt. 1940. IX. 1.-én századossá léptették elő. 1941. II. 10. és 1942. X. 1. között az 1/3. lovasszázad parancsnokaként tevékenykedett. 1942. X. 1.-től a 3. huszárezred ezred másodsegédtisztje, 1943. II. 1.-től elsősegédtisztje, majd ismét másodsegédtisztje volt. 1944. VI. 15.-től a keleti hadszíntéren frontszolgálatot teljesített. 1944. VII. 18. és XI. 8. között ezred elsősegédtiszti, majd a 3/1. huszárosztály parancsnoki teendőit látta el. Avarsói csatában tanúsított magatartásáért 1944-ben a MÉR Lovagkeresztje hadiszalagon a kardokkal tüntették ki. 1944. XII. 8. és 1945. II. 4. között újból mint ezred elsősegédtiszt, majd mint az 1. huszárhadosztály hadműveleti segédtisztje teljesített harctéri szolgálatot. 1945. V. 2. és 1946. III. 26. között amerikai, majd angol fogságban volt. 1946. IX. 1.-én nyugállományba helyezték. Az 50-es években távozott az országból, s előbb Németországban, majd Chilében telepedett le. Bonnban mezőgazdasági főiskolát végzett. CSISZÁR ISTVÁN, VITÉZ NEMES huszárhadnagy (Karácsond, 1924. I. 4. -?) Anyja: Mattyasovszky Klára. Apja: v. Csiszár Dezső méneskari ezredes. Vallása: r. k. 1944. VIII. 20.-án a Ludovika Akadémián avatták hadnaggyá, majd a 3/6. lovasszázad 1. szakaszparancsnokává nevezték ki. 1944. X. 16.-tól XII. 5.-ig mint század-, majd szakaszparancsnok a Duna-Tisza közén frontszolgálatot teljesített. 1944. XII. 3.-án mint a 3/6.