Bene-Szabó: A magyar királyi honvéd huszár tisztikar 1938-45. (Jósa András Múzeum Kiadványai 52. Nyíregyháza, 2003)

MAGYAR KIRÁLYI HIVATÁSOS HUSZÁRTISZTEK

ZACHÁR GYULA, VITÉZ huszárszázados (Besztercebánya, 1910. II. 23. - ?) Anyja: Göllner Erzsébet. Vallása: ev. 1932. IX. 30.-án a Ludovika Akadémián avatták hadnaggyá, majd Pápára a 2/1. huszárosztályhoz helyezték. 1935. VIII. 15.-től Orkénytáborban a Lovagló- és Hajtótanárképző Iskola hallgatója volt. 1936. XI. l.-én főhadnagygyá léptették elő. 1937. VIII. 1.-től Budapesten az l/L huszárosztály, 1942. X. 1.-től pedig Szabadkán a 2/IL huszárosztály távbeszélő szakaszparancsnokaként teljesített szolgálatot. 1939. I. 7. és IV. 1. között Budapesten csapattávbeszélő tiszd tanfolyamot végzett. 1941. V l.-én századossá léptették elő. 1944. VI. 15.-től mint a 2. huszárezred ezredközveden távbeszélő szakaszparancsnoka a keleti, majd magyarországi hadszíntéren frontszolgálatot teljesített. XI. 7.-én betegen kórházba került, s Budapesten ápolták. 1946. VIII. l.-én nyugállományba helyezték. ZACHÁR GYULA huszárfőhadnagy (Besztercebánya, 1915. II. 19. - Nyíregyháza, 1998. XII. 24.) Anyja: Brevnik Jolán. Apja: Zachár István táblai tanácselnök. Vallása: ev. 1939. II. I. -én tényleges katonai szolgálatra Nyíregyházára a 4/3. lovasszázadhoz vonult be. A tartalékos tiszti iskola I-II. évfolyamát 1939. IV 1. és VII. 31., illetve 1939. X. 1. és XII. 31. között Nyíregyházán végezte el. 1940.1. 1.-től V. 31.ig Kassán a VIII. fogatolt vonatosztálynál csapatvonat parancsnoki tanfolyamon vett részt. 1940. VI. 1.-től a 4/3. lovasszázadban szakaszparancsnoki teendőket látott el, s 1940. XI. 20.-án tartalékos zászlóssá léptették elő. Továbbszolgálatot vállalt, 1942. VI. 1.-től XI. l.-ig a Bolyai János Műszaki Akadémia főtiszti tanfolyamának hallgatója volt, majd 1942. XI. 15. és 1943. II. 1. között Budapesten csapattávbeszélő tiszti tanfolyamon vett részt. Ezt követően IV. 30.-ig a 4/1. huszárosztály rádiós szakaszparancsnoka, majd a 4. huszárezred távbeszélő századának ideiglenesen megbízott századparancsnoka volt. 1943. XII. 20.-án 1942. XI. l.-jével felvették a honvédség hivatásos állományába, s 1941. IX. l.-jei ranggal hivatásos hadnaggyá léptették elő. 1943. XI. l.-én a 4. huszárezred távbeszélő századparancsnokává nevezték ki. 1944. VI. 13.-tól százada élén a keleti, majd a magyarországi hadszíntéren frontszolgálatot teljesített. 1944. VII. l.-én főhadnaggyá léptették elő. 1945. I. 16.-án elszakadt alakulatától, s IV. 14.-én jelentkezett a demokratikus hadseregbe. Kezdetben a nyíregyházi 64. kiegészítő parancsnokságon szolgált, majd a nagykállói 643. bevonulási központ parancsnokává nevezték ki. 1946. IX. 25.-én elbocsájtották a tényleges szolgálatból. Ezt követően kitanulta az órás mesterséget, s a 90-es évekig ezen szakmát művelte. 1958. III. 27.-én lefokozták. 1990-ben rehabilitálták, főhadnagyi rangját visszakapta, majd 1995-ben századossá léptették elő. ZAHUMENSZKY LAJOS huszárszázados (Kőhalom, 1908. XII. 22. - Budapest, 1968. III. 7.) Anyja: Séder Piroska. Apja: Zahumenszky István nyá. m. kir. tanfelügyelő. 1932. VIII. 20.-án a