Bene-Szabó: A magyar királyi honvéd huszár tisztikar 1938-45. (Jósa András Múzeum Kiadványai 52. Nyíregyháza, 2003)

MAGYAR KIRÁLYI HIVATÁSOS HUSZÁRTISZTEK

TAKÁCS ISTVÁN, VITÉZ huszárhadnagy (Szarvas, 1924. VII. 5. - Szarvas, 1998. VI. 13.) Anyja: Bartholomeidesz Margit. Apja: vitéz Takács István községi pénztári ellenőr. Vallása: r. k. A Körmendre telepített Ludovika Akadémián 1944. XI. 15.-én avatták hadnaggyá. A háború utolsó hónapjaiban az 1944. X.-ben felállított és a Dunántúlra, majd Xll.-től Bajorországba telepített I. újonckiképző huszárosztály 10. újonckiképző huszárszázadának egyik szakaszparancsnoka volt. A háborút követően a polgári életben mint géplakatos, majd mint mezőgazdasági gépésztechnikus helyezkedett el. TAKÁTSY GYULA huszáralezredes (Tiszaroff, 1892. IV. 1. - ?) Anyja: kecskémén Kormos Anna. 1912. VIII. 18.-án a Ludovika Akadémián avatták hadnaggyá. 1914. VIII. l.-én főhadnaggyá léptették elő. Az első világháborúban az 5. honvéd huszárezred kötelékében 25 hónapot töltött a hadműveleti területen, s 1919-ben 6 hónapig hadifogságban volt. 1920. III. 9.-től a debreceni lovasosztályban szolgált. 1920. IX. l.-én századossá léptették elő. 1921-ben az I. csendőr tanzászlóalj lovas félszázadának tisztje volt, majd 1923-ban a testnevelési szolgálathoz helyezték át. 1924-ben az 1. huszárezredhez került és a Lovagló- és Hajtótanárképző Iskolára vezényelték. 1929. IX. 1.-től a pécsi 4. vegyesdandár-parancsnokság állományában volt. 1934. X. l.-én Szentesre az V. csendőrlovas alosztály parancsnokává nevezték ki. 1930. XI. l.-én őrnaggyá, 1936. V. l.-én alezredessé léptették elő. 1938. X. 1.-től 1940. XII. l.-ig Baja város katonai parancsnokságán, majd 45. kiegészítő parancsnokságán lótenyésztési előadó. 1940. XII. 1.-től 1942. X. l.-ig az örkénytábori Lovagló- és Hajtótanárképző Iskola parancsnok-helyettese. Ezt követően Budapesten az 1. kiegészítő parancsnokságon szolgált, 1944. II. 2. és XI. 30. között galíciai, belorusz, majd lengyelországi hadműveleti területen a II. tartalék hadtest (kezdetben VIII. hadtest) parancsnoksága törzsalosztályának parancsnokaként harctéri szolgálatot látott el, majd Budapesten a Fővezérség különleges csoportjához osztották be. A főváros ostroma alatt Prónay Pál különítményének helyettes parancsnoka volt. 1945. II. 10.-én szovjet fogságba esett, majd onnan megszabadulva VIII. 3. és X. 19. között a gyöngyösi kórházban ápolták. 1947. VI. 27.-én nyugállományba helyezték. TAI ABER LEVENTE huszárfőhadnagy (Pécs, 1921. III. 14. - ?) Apja: Talabér István uradalmi tisztviselő, nagybérlő. Vallása: r. k. 1942. VI. 18.-án a Ludovika Akadémián avatták hadnagygyá, majd Ceglédre, X. 1.-től pedig Szentesre a 2/1. huszárosztályhoz osztották be. 1943. V. l.-én Munkácsra, a 3/IL huszárosztályhoz helyezték át. 1944. V. 1.-től Szilágysomlyón, a 2. székely hegyi huszárszázad állományában volt. 1944. XI. l.-én főhadnaggyá léptették elő. A háborút követően Németországban telepedett le.