Bene-Szabó: A magyar királyi honvéd huszár tisztikar 1938-45. (Jósa András Múzeum Kiadványai 52. Nyíregyháza, 2003)
MAGYAR KIRÁLYI HIVATÁSOS HUSZÁRTISZTEK
lettes parancsnoka, Hankovszky Gyula vezérőrnagy is eljárt. Seregtestének osztrák területre történő visszavonulását követően 1945 V. elején Steyerben amerikai, majd rövidesen angol fogságba került. Az angolok 1946-ban átadták a szovjet megszálló csapatoknak, kik 1947-ben a magyar katonai szerveknek szolgáltatták ki. A népbíróság koholt vádak alapján - mint háborús bűnöst - két év börtönre ítélte. Büntetése letelte után 1953-ig mint internált Dévaványán élt. 1958-ban Ausztriába menekült. SCHMERTZING EGON, BÁRÓ huszáralezredes (Köpösd /Nyitravm./, 1898. III. 27. - Krumpendorf, 1985. III. 3.) Anyja: Mentzendorff Natália. Apja: br. Schmertzing István földbirtokos. Vallása: r. k. A morvafehértemplomi lovassági hadapródiskolát 1917. VIII. 17.-én végezte el, majd zászlóssá avatták, s a cs. és kir. 6. dragonyosezredhez helyezték. 1918. III. 21. és VI. 5. között alakulata szakaszparancsnokaként az olasz harctéren frontszolgálatot teljesített. 1918. V. l.-én hadnaggyá léptették elő. 1918. XI. 1. és 1920. I. 24. között szolgálaton kívüli állományba tartozott. 1920. I. 25.-től V. 4.-ig a budapesti 3. vadászzászlóalj tisztjeként tevékenykedett, majd 1921.1. 30.-ig a miskolci gyaloghadosztály lovasságánál szakaszparancsnok volt. 1921. I. 31.-től 1929. VI. 15.-ig mint szakaszparancsnok Nyíregyházán, a 4. huszárezredben a 4/2. lovasszázad, a 7. vegyesdandár huszárszázada és a 4/II. huszárosztály géppuskás százada kötelékében teljesített szolgálatot. 1922. X. 15. és 1923. IV. 30., valamint 1923. X. 20. és 1924. V. 20. között Nyíregyházán lovasdszti lovaglótanfolyamon vett részt. 1923-ban géppuskás tanfolyamot is végzett. 1923. IX. l.-én főhadnaggyá léptették elő. Mint hallgatót 1926. VIII. 15. és 1928. XI. 30. között Budapestre, a Lovaglóés Hajtótanárképző Iskolára, 1929.1. 3. és VTII. 31. között pedig egy közigazgatási tanfolyamra vezényelték. 1928. XI. l.-én századossá léptették elő és lovaglótanári minősítést kapott. 1929. VI. 15.-én az 1. huszárezred árkászszázadához helyezték át. 1932. X. 3. és 1933. I. 31. között Budapesten az equitáció lovaglótanára, majd 1936. VII. 31.-ig az 1. huszárezred árkászszázad parancsnoka. 1936. VIII. 1.-től a budapesd szabályzatismertető tanfolyam, 1939. I. 23.-tól Hadiakadémia lovaglótanáraként tevékenykedett. 1940. II. 15. és VI. 28. között elvégezte a törzstiszti tanfolyamot, s 1940. IX. l.-én őrnaggyá léptették elő. 1942. VT. l.-én Nagybányán, az 1. hegyi huszárszázad parancsnokává nevezték ki. 1942. IX. 30.-án alezredessé léptették elő. 1943. X. 1.-től 1944. VI. 14.-ig Nagyváradon a 3. huszárezred különleges alkalmazású törzstisztje, azután 1944. IX. 4.-ig a pótezred parancsnoka. 1944. IX. 4.-től az 1 /III. tábori huszár pótosztály parancsnokaként Dél-Erdélyben és az Alföldön frontszolgálatot teljesített. 1945. II. 21.-től ideiglenesen a 3. huszárezred parancsnoki teendőit látta el.