Bene-Szabó: A magyar királyi honvéd huszár tisztikar 1938-45. (Jósa András Múzeum Kiadványai 52. Nyíregyháza, 2003)

MAGYAR KIRÁLYI HIVATÁSOS HUSZÁRTISZTEK

tásokat látott el (1923-ban Bián járási testnevelési előadó, 1924-25-ben a folyamőrség rádiós iskolájának beosztott üsztje, 1925-27-ben csapatgazdálkodási előadó, majd 1928 és 1929 között Országos Vitézi Szék tisztviselője). 1929. VIII. l.-én nyugállományba vonult. 1939. V. l.-én szolgálaton kívüli századossá léptették elő. 1939. IX.-től 1940. VI .-ig több gyár üzemi katonai parancsnoka, majd a Kelenföldi pályaudvar parancsnokság beosztott üsztje, később parancsnoka volt. 1942. II. l.-én visszaténylegesítették, s Kecskeméten az l/II. huszárosztálynál egy éves próbaszolgálatot teljesített. 1943. X. 1.-től 1944. XI. 17.-ig Nagykőrösön a 37. bevonulási központ lónyilvántartó tisztjeként tevékenykedett. 1943. VIII. l.-én őrnaggyá léptették elő. 1944. XI. 17.-én Budapesten légiaknától sülyosan megsebesült. 1945. V. 2.-án az osztrák területre kitelepült hadikórházzal amerikai fogságba esett, ahonnan VIII.-ban tért haza. 1948. I. l.-én nyugállományba helyezték. 1952. VI. 6.-án mint kitelepítettet lefokozták. PINTÉR ELEMÉR, NEMES huszáralezredes (Nagyszécsény, 1888. VIII. 28. - ?) Apja: Pintér György telekkönywezető. Tényleges katonai szolgálatát a Ludovika Akadémia elvégzését követően 1910. VIII. 18.-án kezdte meg. Az első világháború előtti és alatti években a cs. és kir. 6. huszárezredben szolgált. 1919 őszétől 1920. VIII.-ig a székesfehérvári gyaloghadosztály parancsnokságán anyagi, majd műszaki előadó. Ezt követően hét évig parancsőrtisztként, majd miniszteriális beosztásokban szolgált. 1934. XI. l.-én alezredessé léptették elő. 1933. XI. 1.-től Csurgón a járási testnevelési és népgondozó felügyelőségen mint lótenyésztési előadó szolgált. 1940. XII. 1.-től Budapesten hasonló beosztásban a 2., előtte közvetlenül a 3. kiegészítő parancsnokságon tevékenykedett. 1941. XII. l.-ével nyugállományba helyezték. PlRET DE BiHAIN ISTVÁN, BÁRÓ huszárszázados (Bácsfeketehegy (Bács-Bodrod vm.), 1907. IV. 11. - ?) Anyja: Lipthay Veronika. Apja: br. Piret de Bihain Gyula főudvarmester. A Ludovika Akadémia elvégzése után 1931. VIII. 20.-án avatták hadnaggyá. 1934. XI. l.-én főhadnaggyá, majd 1940. IX. l.-én századossá léptették elő. Utolsó beosztásában az l/II. huszárosztály anyagi tiszti teendőit látta el. 1941. IX. l.-ével saját kérelmére nyugállományba helyezték. A háborút követően távozott az országból, s Angliában telepedett le. PLATTHY JÓZSEF, NAGYPALUGYAI ÉS TÚRÓCZVTDÉKI huszáralezredes (Karancskeszi, 1900. XII. 17. - Budapest, 1990. XII. 22.) Anyja: Malatinszky Klára. Apja: Platthy Elemér. 1922. VIII. 20.-án a Ludovika Akadémián avatták hadnaggyá, majd Tolnára a 3/IL huszárosztályhoz helyezték. 1924-25-ben Komáromban a lovastisztek féléves lovaglótanfolyamának hallgatója volt. 1925. V. 1.-től Sopronban a 3/1. huszárosztályban szolgált. 1927.