Bene-Szabó: A magyar királyi honvéd huszár tisztikar 1938-45. (Jósa András Múzeum Kiadványai 52. Nyíregyháza, 2003)

MAGYAR KIRÁLYI HIVATÁSOS HUSZÁRTISZTEK

PAULAY GYÖRGY, VITÉZ huszárezredes (1891. IV. 9. - Budapest, 1942. VII. 15.) Tényleges katonai szolgálatát 1909. X. l.-én kezdte meg. 1928-ban mint százados a 3. huszárezredben szolgált, 1933-ban mint a 3/1. huszárosztály parancsnoka. 1935. XI. l.-én alezredessé, 1940. V. l.-én pedig ezredessé léptették elő. 1937-ben Sopron vármegye testnevelési és népgondozó felügyelőségén lótenyésztési előadó, majd 1938. X. l.-el Székesfehérvárra, a 2. vegyesdandár parancsnokságára került. 1940 végén, 1941 elején a 3. huszárezred különlegesen alkalmazott törzstisztje volt. 1941. III. 15.-től a pápai repülőtér gondnokság, majd a 20. kiegészítő kirendeltség állományába tartozott. Halála előtt a HM 40. osztályán szolgált. PAULAY TAMÁS, VITÉZ huszárhadnagy (Sopron, 1923. V. 26. -) Anyja: Scholcz Margit. Apja: Paulay György huszárezredes. 1943. VIII. 20.-án a Ludovika Akadémián avatták hadnaggyá, majd a 3. huszárezredhez helyezték, ahol X. 20.-ig mint szakaszparancsnok teljesített szolgálatot. Ezután rövid ideig, XII. 31.-ig a marosvásárhelyi „Csaba királyfi" Gyorsfegyvernemi Hadapródiskola osztálydsztje volt. 1944. I. 1.től ismét a 3. huszárezredben tevékenykedett. A nagyváradi helyőrségben a 3/1. lovasszázad szakaszparancsnoka, a keled, majd magyarországi hadműveleti területen a század arcvonal mögötti üsztje, később századparancsnoka volt. 1944. IX. 13. és XI. 28., valamint 1944. XII. 17. és 1945. III. 6. között Sopronban, az 526. hadikórházban ápolták. Mint lábadozó beteg Ausztriában amerikai fogságba esett, ahonnan 1945. X. 18.-án tért haza. 1945. XI. 12.-től 1946. II. 12.-ig a demokratikus honvédség 2. gyalogezredének századparancsnoka volt. 1948-ban a szolgálatból elbocsátották. Az 50-es években távozott az országból, s végül Új-Zélandban telepedett le. PAULOVITS IVÁN huszárzászlós (? - ?) 1944. XI. 15.-én a Vasvárra telepített „Csaba királyfi" Gyorsfegyvernemi Hadapródiskolán avatták zászlóssá. Ezt követően évfolyamtársaival együtt németországi továbbképző tanfolyamra vezényelték. 1945. IV. végén mint a 2. újonckiképző huszárszázad beosztott tisztje esett amerikai fogságba. Az 50-es években távozott az országból, s végül Ausztráliában telepedett le. PÉCHY GÁSPÁR, VITÉZ huszárszázados (Kassa, 1915. I. 9. - Ásványráró, 1975. VIII. 2.) Anyja: Jóny Mária. Apja: v. Péchy Gábor nyá. ezredes. Vallása: ev. A Ludovika Akadémia elvégzése után 1938. VIII. 20.-án avatták hadnaggyá. Első alakulata a nyíregyházi 4. huszárezred volt, melynek kötelékében szakasz-, majd századparancsnokként részt vett a terület-visszacsatolások eredményezte bevonulásokban, illetve mint a 4/6. lovasszázad arcvonalmögötti tisztje az 1941. évi ukrajnai