Bene-Szabó: A magyar királyi honvéd huszár tisztikar 1938-45. (Jósa András Múzeum Kiadványai 52. Nyíregyháza, 2003)

MAGYAR KIRÁLYI HIVATÁSOS HUSZÁRTISZTEK

a zöm beérkezéséig biztosította a község kézbentartását. Nagyváradi szolgálatát követően a rimaszombad VII. önálló huszárszázadhoz került, s 1944. V. 15.-től mint a 20. felderítő osztály huszárszázadának parancsnoka vett részt a galíciai, kárpátoki, majd magyarországi hadműveletekben. 1945.1.-ban aktív részese volt a 20. felderítő osztály újjászervezésének, mellyel Balatongyörök és Révfülöp között foglalt el védőállást. A 1945. III.4 szovjet előretörést követően alakulatával a Mura mentén osztrák területre vonult vissza. Amerikai hadifogsága után családjával együtt 1945. X. 15.-én tért vissza Magyarországra. Alaptalan feljelentés miatt 1945. XI. 24.-től 1946. VIII. 17.-ig a Katonapolitikai Osztály őrizetében volt. 1948 és 1957 között a HM-ben (Hadtörténeti Intézetben) hadtörténelmi és katonai előadó, a Katonai Figyelő, illetve Katonai Szemle szerkesztője, s közben az ELTE BTK történelem szakán két évet elvégzett. 1956-os forradalom elbukásakor segítségével talált menedéket Mintszenty bíboros az amerikai nagykövetségen. Bátor és nemes cselekedetéért 1958-ban előbb 15, majd 8 év börtönbüntetésre ítélték, végül négy és fél év után amneszüával szabadult. 79 éves koráig mint korrektor a Zrínyi Nyomdában dolgozott, s 30 történelmi film szakértője volt. 1989-ben rehabilitálták, 1990. VI. 13.-án pedig nyugállományú ezredessé léptették elő. A sárvári Huszár Múzeum Baráti Körének egyik alapítója, s 1993-tól elnöke. Több hadtörténed kötete jelent meg a honfoglalás és második világháborús magyar huszár fegyvernem tárgyában. NAGY REZSŐ huszárzászlós (Szombathely, 1925. IV. 11. -) Anyja: dr. Géfin Mária. Miután 1941. X. 5. és 1944. XI. 15. között elvégezte a „Csaba királyfi" Gyorsfegyvernemi Hadapródiskolát, Vasvárott zászlóssá avatták, s századparancsnoki tanfolyamra Drezdába vezényelték. 1945. I. 1. és I. 23. között Gross-Kirschbaumban tartózkodott, majd Lüneburgba, a 6. újonckiképző huszárszázadhoz irányították. Innen egy újabb tanfolyam elvégzése végett II. 27.-én a thüringiai Meiningenbe állomásozó magyar 1. páncélvadászezredhez került. 1945. IV. 5.-én amerikai fogságba esett. Francia területen először Fourarvillében, majd a hírhedt Mailly le Campban sínylődött. 1945. X. 15.-én tért haza. Szombathelyen lakott, majd 1956-ban elhagyta az országot. NAGY SÁNDOR, SOMLYAI huszáralezredes (Árvádalva /Udvarhely vármegye/, 1901. XII. 11. - Budapest, 1959. VII. 30.) Apja: Nagy Elek tanító. Vallása: réf. A Ludovika Akadémia elvégzését követően 1924. VIII. 20.-án kezdte meg hivatásos szolgálatát, s avatták hadnaggyá. 1927-28-ban Szegeden, az 5. vegyesdandár huszárszázadában, a későbbiekben pedig az 1. huszárezredben teljesített szolgálatot. Közben 1931-32-ben Budapesten, az önkéntesi iskola beosztott tisztje volt. Részt vett a felvidéki, s az erdélyi bevonulásokban, majd az 1941. IV-i délvidéki hadműveletben. 1941. VI. 15.-től rövid ideig a Ludovika Akadémia oktató tisztje volt. Ezt követően Szabadkára, korábbi alakulatához helyezték vissza. An-