Bene-Szabó: A magyar királyi honvéd huszár tisztikar 1938-45. (Jósa András Múzeum Kiadványai 52. Nyíregyháza, 2003)

MAGYAR KIRÁLYI HIVATÁSOS HUSZÁRTISZTEK

nyugállományba vételéig a demokratikus honvédségben szolgált, 1947-ben századossá léptették elő. Először a szobi 24. határportyázó század, utána a Budapesti őrzászlóalj századparancsnoka volt, majd 1947. X. 20.-án utóbbi alakulata vezetésével bízták meg. A polgári életben kezdetben mint postafelelős az AGRIMPEX-nél helyezkedett el, majd a TERIMPEX-nél áruellenőr, végül a MERT-nél ellenőr, illetve csoportvezető volt. MÉSZÁROS GYULA DR. huszárszázados (Budapest, 1912.1. 20. - Budapest, 1980. X. 10.) Anyja: Kertész Izabella. Apja: dr. Mészáros Gyula vármegyei főügyész. Vallása: ev. 1935. VIII. 20.án a Ludovika Akadémián avatták hadnaggyá. Eleinte a 4. huszárezrednél szolgált, miközben több ízben tartósan az alagi Honvéd Versenyistállóhoz vezényelték. 1939. XI. l.-én főhadnaggyá, 1942. III. 31.-én pedig századossá léptették elő. 1941. VIII. l.-én a budapesti I. önálló huszárszázadhoz helyezték át. 1942. őszén pótlásként a Don menti arcvonalon bevetett 2. önálló huszárszázadhoz küldték ki, melynek visszavonulása során 1943. II. l.-én sebesülés érte. Az 50-es években családjával együtt Dombrádra telepítették ki. MÉSZÁROS ZOLTÁN huszárőrnagy (Kecskemét, 1905. IV. 1. - Budapest, 1999. V. 2.) Anyja: Falta Ilona. Apja: dr. Mészáros Ferenc. 1927. VIII. 20.-án a Ludovika Akadémián avatták hadnaggyá, majd szakaszparancsnoknak Sopronba, a 3/1. huszárosztály géppuskás századához helyezték. 1929. V. 1.-től a III. csendőrlovas alosztály szakaszparancsnokaként teljesített szolgálatot. 1928-ban gáztiszti, 1929-ben pedig Komáromban a lovastisztek lovagló tanfolyamát végezte el. 1930. VIII. 15. és 1932. IX. 1. között a Lovagló- és Hajtótanárképző Iskola hallgatója volt, s díjlovagló olimpiai csoport tagjaként 1935. IX. l.-ig maradt ott. Ezt követően a Ludovika Akadémia oktató tisztjeként gyakorlati szabályzatot, s lovaglást tanított. 1938. XI. l.-én századossá, majd 1942. XI. l.-én őrnaggyá léptették elő. 1942. X. 1.-től is mint oktató tiszt tevékenykedett, ezúttal Nyíregyházán a tartalékos tiszti iskola keretében. 1944. VI. 12.-én a 4/1. huszárosztály nehézfegyverszázadának parancsnokaként vonult el a keleti hadszíntérre, ahol ideiglenesen osztályparancsnoki teendőket is ellátott. 1944. VII. folyamán a Pripjat-mocsarak környékén a partizán erőkkel vívott harcok közben sebesülés érte. Felépülését követően IX. közepén eredeti beosztásába került vissza, majd XII. közepétől beosztás nélkül a 4. huszárezred törzsébe tartozott. 1945. II. 15.-ével a MER Lovagkeresztje hadiszalagon a kardokkal kitüntetésben részesítették. A budai Várból való 1945. II. 1 l.-i kitöréskor szovjet fogságba esett. 1947. VII. 21.4 hazatérését követően saját kérésére szolgálaton kívüli viszonyba tették. 1951 és 1953 között családjával együtt egy Jászkarajenőhöz közeli tanyára telepítették ki. Ezt követően Kecskemétre költözhetett, ahol mint szőlőmunkás a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetnél helyezkedett el. Később szakmunkás lett, s tudományos ügyintézőként ment 1978. VII. l.-én nyugállományba. 1990-ben rehabilitálták, s 1994ben ezredessé léptették elő.