Bene-Szabó: A magyar királyi honvéd huszár tisztikar 1938-45. (Jósa András Múzeum Kiadványai 52. Nyíregyháza, 2003)

MAGYAR KIRÁLYI HIVATÁSOS HUSZÁRTISZTEK

parancsnoka volt, majd az amerikai fogságából 1946. I. 9.-én tért vissza. 1946. IX. l.-én nyugállományba helyezték. Bajtársai emlékezete alapján a 60-as évek közepén Budakeszin hunyt el, s a Farkasréti temetőben nyugszik. MARSCHALL KAROLY huszárezredes (Budapest, 1892. I. 25. - Bécs, 1966. VIII. 27.) Apja: katonai főszámtanácsos. Vallása: r. k. A bécsújhelyi Katonai Akadémiát 1912-ben végezte el, majd 1914-ben lovasdszd lovaglótanfolyamot abszolvált. Az első világháborúban a cs. és kir. 10. huszárezredben teljesített frontszolgálatot. 1920-ban a bécsi magyar hadügyminisztériumban szolgált, s IX. l.-én századossá léptették elő. 1922-ben a szombathelyi nemzetvédelmi szolgálathoz helyezték át, majd 1923-ban a HM Elnöki D. osztályán teljesített szolgálatot. 1926. VI. 15.től a HM I. csoportfőnöksége, 1927. XI. l.-én pedig a VI-2. osztály állományába tartozott. 1929. III. 15.-én a 2. huszárezredhez, majd 1930. VII. l.-én a HM Elnökségéhez osztották be. 1930. V. l.-én őrnaggyá léptették elő. 1932. VIII. 1.-től a győrszentmártoni testnevelési és népgondozó kirendeltséget vezette, majd 1935. XI. 1.-től a Hadilevéltár bécsi kirendeltségén teljesített szolgálatot. 1936. V. l.-én alezredessé, 1940. IX. l.-én pedig ezredessé léptették elő. 1944. XII. 20.-án a bécsi honvéd állomásparancsnokság parancsnoki dsztjével bízták meg. MARTINOVICH GYÖRGY huszárhadnagy (Budapest, 1923. III. 6. - Budapest, 1949. X. 24.) Anyja: Szemző Leontine. Apja: Martinovich Kálmán alezredes. Vallás: r. k. 1943. VIII. 20.án a Ludovika Akadémián avatták hadnaggyá, majd szakaszparancsnoki beosztásba Szabadkára a 2/IL huszárosztály 4., illetve X. 1.-től az 5. lovasszázadához osztották be. 1944. VI. 11.-én az utóbbi alakulattal vonult el a keled hadszíntérre. 1944. VII. 29.-én Krzelinnél súlyos lábsebesülés érte. 1944. XI. 21.-ig németországi, majd a budapesti 506. hadikórházban ápolták. Az utóbbi kórház kitelepítése előtt egészségügyi szabadságot kapott, de pótalakulatához nem vonult be. Budapest ostroma után szolgálattételre jelentkezett, s utolsó csapatteste 1947. VII.-tói a honvéd vonatszertár parancsnokságához tartozó szállító alosztály volt. 1948. VIII. l.-én főhadnaggyá léptették elő. 1948. X. 26.-án ismerőseivel Ausztriába emigrált, majd az amerikai hírszerző szolgálatba látszólag beszervezve XII. 24.-én visszatért. XII. 30.án az AVO letartóztatta, s a Katonai Főtörvényszék 1949. X. 1.4 hatállyal hűtlenség, s kémkedés bűntette miatt halálra ítélte. MARTINOVICH KÁLMÁN huszáralezredes (Bácsalmás, 1891. VII. 19. - ?) Anyja: Werner Josefina. Vallása: r. k. 1913-ban tartalékos tiszd iskolát végzett. 1914. VII. l.-én zászlóssá, X. 5.-én pedig hadnaggyá léptették elő, s rövidesen hivatásos állományba vették át. Az első világháborúban a szabadkai 4. honvéd huszárezred szakaszparancs-