Bene-Szabó: A magyar királyi honvéd huszár tisztikar 1938-45. (Jósa András Múzeum Kiadványai 52. Nyíregyháza, 2003)

MAGYAR KIRÁLYI HIVATÁSOS HUSZÁRTISZTEK

redessé, 1944. VII. l.-én pedig ezredessé léptették elő. A Don menti hadműveleti területről hazatérve előbb 1945. I. 20.-ig az I. páncéloshadtest-parancsnokságon kiképzési előadó, majd 1945. V. l.-ig az Erődítési parancsnokságon beosztás nélküli törzstiszt. 1945. X. 1. és 1947. III. 20. között szovjet hadifogságban volt. KÁLLAY ANDRÁS testőrfőhadnagy (1944 -ig huszárfőhadnagy) (Nagykálló, 1919. XII. 24. - Einbeck, 1995. X. 14.) Anyja: Kállay Helén. Apja: Kállay Miklós miniszterelnök. Vallása: r. k. 1940. VII. 4.-én a Ludovika Akadémián avatták hadnaggyá, s első szolgálati helye a 4. huszárezred volt. Ezt követően a miskolci VII., majd 1940. XI. 15.-től a kolozsvári IX. önálló huszárszázadhoz került. 1942 elején visszahelyezték Nyíregyházára. 1942. VI. 18.-án a 22. önálló huszárszázad egyik szakaszparancsnokaként a keleti hadszíntérre vonult el. Alakulatának a Donhoz való felvonulása alatt baleset következtében könnyebb sebesülés érte. Felépülése után 1942 XII.-ig, mint parancsőrtiszt az 1. tábori páncéloshadosztálynál teljesített frontszolgálatot. 1944 II.-tói mint testőrfőhadnagyot áthelyezték a lovas testőrséghez. A budai Vár őrségének 1944. X. 16.4 német megtámadása során fogságba esett, s Mauthausenbe, majd Dachauba hurcolták. Az amerikai csapatok szabadították ki 1945 V.-ban. 1946. V. 30.-án tért haza, s két hónapig Budapesten szovjet fogságban volt. Ezt követően Kállósemjénben megmaradt birtokán gazdálkodott. 1949-tól a fővárosban segédmunkás, majd 1951 és 1953 között Mezőberényben kitelepített. 1956 XII.-ben elhagyta az országot, s német földön telepedett le. KÁLLAY OSZKÁR, SIMÁNDI EÖTVÖS huszárezredes (Turjaremete, 1895. II. 21. - Budapest, 1988. II. 12.) Anyja: Botha Irén. Apja: Kállay István méneskari őrnagy. Vallása: ref. 1914. VIII. l.-én a Ludovika Akadémián avatták hadnaggyá, majd a cs. és kir. 1. huszárezredhez helyezték. 1918. V. l.-ig - megszakításokkal - ezzel az ezreddel, később a cs. és kir. 9. huszárezreddel mint szakasz-, század- majd géppuskás századparancsnok vett részt az első világháborúban, mely során kétszer megsebesült. 1915. IX. l.-én főhadnaggyá léptették elő. 1918. V-VI.-ban BruckKirályhidán géppuskás tanfolyamot végzett. 1919. V. 1. és X. 31. között a románok Fogarasra internálták. 1919. XI. 1.-től a Dunántúli 2. huszárezredben csapattisztként, 1922. VII. 1.-től az 1. vegyesdandár-parancsnokságon pedig előadóként teljesített szolgálatot. 1927. X. 1. és 1928. V. 30. között Komáromban a lovastisztek lovaglótanfolyamán vett részt. 1922. V l.-én századossá léptették elő. 1928. VI. 1.-től Szegeden az V. csendőrlovas alosztályának arcvonalmögötti tisztje, 1929. VIII. 1.-től 1932. X. l.-ig pedig Tolnán a 3/II. huszárosztály századparancsnoka, anyagi tisztje, illetve osztályparancsnok-helyettese volt. 1930-31-ben törzstiszti tanfolyamot végzett. 1932. X. 1. és 1935. XI. 1. között Debrecenben a VI. vegyesdandár-parancsnokságon mint előadó tevékenykedett. 1934. V. l.-én őrnaggyá léptették elő. 1935. XI.