Bene-Szabó: A magyar királyi honvéd huszár tisztikar 1938-45. (Jósa András Múzeum Kiadványai 52. Nyíregyháza, 2003)

MAGYAR KIRÁLYI HIVATÁSOS HUSZÁRTISZTEK

8.-i sebesüléséig állt az osztály élén. Felgyógyulása után 1945. II. 8.-án ideiglenesen a 4. huszárezred törzspótszázad parancsnokságával bízták meg, s V. 2.-án ezen alakulattal esett amerikai fogságba. 1944. XII. 28.-án a MÉR Tisztikeresztje hadidíszítménnyel a kardokkal kitüntetésben részesítették. A fogságból 1946. III. 12.-én tért haza, jelentkezett a budapesti 13. kiegészítő parancsnokságon, majd VIII.-ban B-listára tették. ILLÉSY GYULA, VITÉZ NEMES huszárezredes (1891. V. 7. - Sao Paulo, 1974.) Tényleges katonai szolgálatát 1910. VIII. 18.-án kezdte meg. Az első világháborút a 2. honvéd huszárezredben harcolta végig. 1930-ban századosi rangban a VI. csendőrlovas alosztály szakaszparancsnoka volt. 1936. XI. l.-én alezredessé, 1940. IX. l.-én ezredessé léptették elő. 1937-ben Nyíregyházán, a 4. huszárezredben szolgált, majd 1938. X. 1.-től Hajdúszoboszlóra, a városi katonai parancsnokságra helyezték át. 1940. IV. 1.-től a püspökladányi 50. kiegészítő parancsnokságon mint lónyilvántartó tiszt tevékenykedett. 1941. VIII. l.-én az I. hadtestparancsnokságra osztották be INKEY LAJOS, BÁRÓ PALLINI huszárszázados (Budapest, 1909. X. 27. - Wonki, 1944. VII. 6.) Anyja: gr. Apponyi Teréz. Apja: br. Inkey József országgyűlési képviselő, huszárfőhadnagy. A honvédség rejtett időszakában vámőrtiszü tanfolyamot végzett. 1931. XI. l.-én hadnaggyá léptették elő. 1932. II. l.-én Sopronba a 3. huszárezredhez helyezték át. 1934. III. 27.-től 1936. VI. 30.-ig előbb az alagi Honvéd Versenyistállónál szolgált, majd Komáromban a központi lovastiszti tanfolyam hallgatója volt. 1934. XI. l.-én főhadnaggyá léptették elő. 1937. IV. 25. és VII. 24. között Budapesten főtiszti tanfolyamon vett részt. 1937. VIII. 15.-től Orkénytáborban a Lovagló- és Hajtótanárképző Iskola I. évfolyamának hallgatója volt, 1938. X. 1.-től pedig a 3/1. huszárosztálynál teljesített szolgálatot. 1939. III. 14.-én és 15.-én a kárpátaljai hadművelet során a pisztraházadumbravai harcoknál mint a 3. huszárezred küzdő szakaszparancsnoka az ellenség hátába kerülve két rajt fogságba ejtett. 1940. IX. l.-én századossá léptették elő. Az 1941. évi ukrajnai hadmüveletek során a 3/1. lovasszázad arcvonal mögötti tisztjeként frontszolgálatot látott el. Az 1. lovashadosztály 1944. nyári keleti hadszíntéri harcai alatt eltűnéséig (hősi haláláig) ugyanezen század parancsnoka volt. IREGHY (FURMAN) IMRE huszárezredes (Zselickislak, 1895. I. 20. - Budapest, 1986. III. 29.) Anyja: Körmendy Margit. Apja: Furman Antal erdőmérnök. A Ludovika Akadémián 1914. X. 15.-én avatták hadnaggyá, majd 1919. V. 1.-ig a marosvásárhelyi 9. honvéd huszárezredben szolgált. Alakulatának szakasz-, majd századparancsnokként 1918 III.-ig az első világháború keleti, majd olasz hadszíntéren teljesített