Bene-Szabó: A magyar királyi honvéd huszár tisztikar 1938-45. (Jósa András Múzeum Kiadványai 52. Nyíregyháza, 2003)

MAGYAR KIRÁLYI HIVATÁSOS HUSZÁRTISZTEK

1944. XI. l.-én őrnaggyá léptették elő. A főváros ostromakor szerzett gerinclövés következtében a Pajor szanatóriumban halt meg. HEGEDŰS GÁBOR, VITÉZ huszárszázados (Radvány, 1908.

1. 1. - Budakeszi, 1982. XII.) Anyja: Radvánszky Sarolta. Apja: v. Hegedűs Elek vezérőrnagy. Vallása: ev. A gimnáziumi érettségi után a Ludovika Akadémiára nyert felvételt, ahol 1932. VIII. 20.-án avatták hadnaggyá. Ezután 1940-ig Kecskeméten az 1/4. lovasszázad szakaszparancsnokaként szolgált. Közben 1935. X. és 1936. VII. között Komáromban lovaglótanfolyamot, 1937. VIII. és 1939. VII. között pedig Örkénytáborban a Lovagló- és Hajtótanárképző Iskolát végezte el. 1936. V. 1.-től főhadnagygyá léptették elő. 1940-41-ben az 1/4. lovasszázad arcvonalmögötd tisztje, 1941. VIII. 14.-től pedig alakulata századparancsnoka volt. 1941. V. l.-én századossá léptették elő. 1942. X. 1.-től Munkácson a 3/5. lovasszázad parancsnoki teendőit látta el. Századával 1944. VI. 15.-től a keleti, majd magyarországi hadszíntéren frontszolgálatot teljesített, s X. 13.-án Tiszaújfalunál megsebesült. Felgyógyulása után a 3. huszárezred pótalakulatának beosztott tisztjeként tevékenykedett. 1945. I.-ban Szilsárkányban a 3. Lókiképző és Felállító Központ parancsnokságával bízták meg, majd II. 22.-én beosztott dsztként a Felsőszelibe áthelyezett Huszár Központi Iskola alantos dszd tanfolyamára osztották be. 1945. V. 20.-án osztrák területen szovjet fogságba esett, ahonnan 1948. V. 28.-án tért haza. 1948. VII. 5.-én ismét tényleges katonai szolgálatra hívták be, s a kísérleti tanfolyam után a Kossuth Akadémia Gábor Áron ezredénél a legénységi különítmény parancsnoka lett. 1949. III. 30.-tól X. 1.-ig Komáromban az 1. huszárezredben szolgált. 1949. IV. 25.-én őrnaggyá léptették elő. 1949. X. 1.-től 1950. VIII. l.-i nyugállományba kerüléséig az 1872. számú alakulatnál szolgált. 1958. III. 31.-én mint „osztályidegent" lefokozták. HERTELENDY GYÖRGY, VITÉZ NENUES HERTELENDI huszárszázados (Budapest, 1912. IV. 14. - Bécs, 1945. IV. 2.) Anyja: nemeskéri Kiss Mária. Apja: v. Hertelendy Miklós nyá. huszáralezredes. Vallása: r. k. 1934. VIII. 20.-án a Ludovika Akadémián avatták hadnaggyá, majd szakaszparancsnoknak Székesfehérvárra a II. csendőrlovas alosztályhoz helyezték. 1935. V. l.én alakulatával Komáromba települt át. 1936. X. l.-én az ugyanott működő közpond lovastiszd tanfolyamra vezényelték, majd 1937. VI. 30.-án Sopronba a 3. huszárezredhez osztották be. A felvidéki bevonuláskor a pótszázad, az 1939. III.4 kárpátaljai hadművelet alatt pedig a 3/1. huszárosztály géppuskás századának szakaszparancsnoka volt. 1939. V. l.-én főhadnaggyá léptették elő. 1939. X. 1.-től 1940. VII. 19.-ig az ezred pótlóidomító osztagának beosztott dsztjeként tevékenykedett. Ezt követően rövid ideig mint a munkácsi állomásparancsnokság állomás tisztje szolgált. 1940. IX. 30.-tól a 3/1. lovasszázad I. szakaszparancsnoka volt. 1941. VI. végétől XI. 3.-ig az ukrajnai hadszíntéren ezen beosztásában teljesített frontszolgálatot. 1941. XII. 2.-