Bene-Szabó: A magyar királyi honvéd huszár tisztikar 1938-45. (Jósa András Múzeum Kiadványai 52. Nyíregyháza, 2003)

MAGYAR KIRÁLYI HIVATÁSOS HUSZÁRTISZTEK

nyelték. 1938. XI. 1.-én századossá léptették elő. A területi visszacsatolások, majd az 1941. évi ukrajnai hadművelet idején a 4. huszárezred távbeszélő századának parancsnoka volt. 1941. X. 1.-én Husztra a 71. kiegészítő pa­rancsnokságra osztották be, 1942. V. 10.-től pedig ugyancsak Huszton a VIII. hadtestparancsnokság lónyilvántartó tisztje volt. 1942. XI. 1.-én őrnaggyá léptették elő. 1943. VIII. 1. és XI. 30. között Budapesten törzstiszti tanfolya­mot végzett. Ezt követően az 1944. X.-ben felállított és a Dunántúlra, majd Xll.-től Bajorországba telepített huszár újonckiképző keretben teljesített szolgálatot. Az I. újonckiképző huszárosztály parancsnoka volt. BOTKA JÓZSEF, NÉVEDI huszáralezredes (Pápa, 1890. V. 1. - Székesfehérvár, 1952. VI. 12.) Anyja: Schneider Etelka. Apja: névedi Botkajenő. A Ludovika Akadémia elvégzése után 1911. VIII. 18.-án a pápai 7. honvéd huszárezredben kezdte meg tényleges kato­nai szolgálatát. Az első világháborúban is mint szakasz-, majd századparancs­nok a fend alakulatban teljesített frontszolgálatot. 1919. XII. 22. és 1921. II. 28. között a 2. huszárezred állományában, ezt követően 1924. IX. 1.-ig a szé­kesfehérvári honvédkerület parancsnokságán szolgált. Utána a budapesti vámőrkerületi parancsnokságra került, majd rövidesen a székesfehérvári II. hadtestparancsnokságon volt lónyilvántartó dszt. 1928-29-ben a törzstiszti, 1932-ben a lovas törzsüszd tanfolyamot végezte el. 1930. IV. 1.-től a székes­fehérvári, 1938. XI. 1.-től pedig a sárbogárdi járási katonai, majd 35. kiegé­szítő parancsnokságon tevékenykedett mint lónyilvántartó tiszt. 1929. V. 1.­én őrnaggyá, 1939. V. 1.-től pedig alezredessé léptették elő. 1940. XII. 1.-től a székesfehérvári 4. kiegészítő parancsnokságon szolgált. Utolsó szolgálati helye 1941. VI. 1. és 1944. VI. 1. között Kassán a VIII. hadtest levente-pa­rancsnoksága volt. 1944. VI. 20.-án nyugállományba vonult. Amerikai hadi­fogsága 1945. V. 22.-től X. 7.-ig tartott. BRINZEY GYÖRGY, TEMESSZLATINAI vezérkari őrnagy (huszár) (Szeged, 1902. III. 24. -?) Anyja: Pclsőczi Hámos Erzsébet. Apja: temesszlatinai Brinzey Arthur nyá. ezredes. 1924. VIII. 20.-án a Ludovika Akadémián avatták hadnaggyá. 1927 és 1928 folyamán mint főhadnagy a 4. huszárezredben szolgált. 1934. XI. 1 .-el századossá léptették elő. 1944. VII. 16.-tól az 1. hadsereg galíciai, majd kárpátoki hadművelete alatt rövid ideig a 16. gyaloghadosztály vezérkari főnöke volt. 1944. XI. 27.-én nyugalmazott vezérkari századossá, egyben címzetes őrnaggyá léptették elő. A háború utolsó hónapjaiban az I. hadtestparancsnokság állományában szolgált. 1967-ben Caracasban élt. BUBICS KÁROLY huszárszázados (Tamási, 1909. VII. 9. - Budapest, 1953. V. 25.) Anyja: Szévald Elvira. Apja: Bubics Károly. 1931. VIII. 20.-án a Ludovika Akadémián avatták had-

Next

/
Oldalképek
Tartalom