Németh Péter (szerk.): Bajtársak : Lázár Sándor fotóalbuma Nyíregyháza, 2001. (Jósa András Múzeum Kiadványai 49. Nyíregyháza, 2001)

A nyíregyházi 4. huszárezred 1941. június 27-én hajnali 4 órakor kapta meg a mozgósításra vonatkozó parancsot, melynek vétele után azonnal megkezdték a tartalékos tisztek és a legénység, valamint a lovak bevonultatását. Az ezred parancsnokságát a beteg Ehrlich Géza ezredestől vitéz Ireghy Imre alezredes vette át, az I. osztály parancsnoka Szepessy-Schaurek Ottmár százados, a II. osztályé pedig vitéz Mikecz Kálmán őrnagy. Június 29-én érkezett a parancs a másnap hajnalban kezdődő vasúti szállításra, melynek során az ezred Nagybocskó és Kisbocskó területére vonult fel, ott fejezték be a lovak vasalását, oda érkeztek a késve bevonulók, s július 4-én délután az ezred Körösmezőn át elindult a Tatárhágó felé. A hágón való áthaladás (ahol az I. világháborús temetők mellett vonultak el) után fáradságos napok következtek, s előbb a Prut, majd a Dnyeszter következett, mely folyókon az előző hídrobbantások miatt csak az akkor hevenyészve épített szükségátjárókon kelhettek át. A Zbrucs folyó felrobbantott hídja volt a következő akadály, melyen július 12-én vonultak át. Ekkor hagyták el a huszárok a volt Osztrák-Magyar Monarchia keleti határát, s a folyó melletti igen jól leplezett, de már elhagyott orosz állások sorozata nyújtotta az első, komolyabb háborús képet. Zvancsikon át, július 18-án Halajkovcénál érték el a híres Sztálin-vonalat és másnap minden fáradságot feledve törtek előre. E kétnapos harcban esett át az ezred a tűzkeresztségen 3 halott, 2 súlyosabb, 2 könnyebben sebesült és 2 eltűnt huszár veszteséggel. Egy tiszt is könnyebben megsebesült. Ekkorra már az ezred lovai 585 kilométert meneteltek, s az ezred első hadműveleti időszaka is lezárult. Ezután a Bug folyó környéki harcok következtek, előtte azonban július 23. és 28. között az alosztályok Szandsovkán pihentek. Itt történt a lovak átpatkolása, s július 25-én tábori mise és istentisztelet