Németh Péter (szerk.): Lázár Sándor 4-es huszár főhadnagy naplója 1944. (Jósa András Múzeum Kiadványai 46. Nyíregyháza, 1999)

Vitéz csíktaplóczai Lázár Sándor (1920-1944)

Emlékérmet, az I. osztályú Tüzkeresztet, s 1941 októberében, még a Dnyepermenti harcok során magasabb kitüntetésre is felterjesztették. A 4. huszárezred hazatérte után jelentkezett a Bolyai Műszaki Főiskola hivatásos főtiszti tanfolyamára (1942. jún. 1. - szept. 30.), melynek sikeres elvégzése után hadnaggyá léptették elő, s 1942. okt. l-jével átvették a hivatásos tisztikarba. 1944 nyarán, a frontra induláskor Lázár Sándor hadnagy a 4/3. lovasszázad I. szakaszparancsnoka volt. Századparancsnoka Némethy Zoltán

35 százados. 1944. július l-jén főhadnaggyá léptették elő. 1944 nyarán a 4. huszárezred többszöri átszervezésének idején előbb a 4/1. huszárosztály huszárszakasza, majd a 4/1. huszárszázad parancsnoka volt. Az 1944. július 25-iki ismételt átszervezéskor vezényelték át a 4/II. hoszárosztályhoz a 4/4. lovasszázad élére. Augusztus 27-én a Varsó melletti Ossow községben egy orosz támadás során fejsebet kapott. A kötözőhelyen az orvos felszólította, hogy menjen hátra a kórházba, ám ő azzal a válasszal, hogy „Nem lehet, nincs több tiszt a századnál." - visszament az első vonalba, ahol augusztus 28-án egy ellentámadás során egy harckocsin fekve éppen egy kézigránátköteget élesített, amikor a harckocsit találat érte és az felrobbant. A haláláról szóló korabeli jelentésen még ez áll: „a harchelyzet az eltemetést nem engedte." Az 1944-es hadjáratról Lázár Sándor naplót vezetett. A két iskolai füzetbe húga, Lázár Mária Gabriella IV-ikes gimnazista német és mértan füzetébe, hol ceruzával, hol tintával vezetett sorok egy része ma már egyáltalán nem, vagy igen nehezen olvasható.

36 Lehet, hogy még a harcok alatt, de az is lehet, hogy Lázár Sándor halála után, a megmaradt emléktárgyak hazaküldésekor áztak át a füzetek. Egy biztos: e naplóból egy fiatal, vérbeli, vagány, de a beosztottjaiért aggódó, őket féltő-védő huszártiszt alakja rajzolódik elénk. A napló, műfajánál fogva, személyes írásmű. írója annak tartalmát nem a nagyközönségnek szánja, általában nem is akarja közzétenni, hanem emlékeztetőül szánja saját magának. Ugyanakkor meg is osztja feltoluló gondjait, gondolatait a füzet lapjaival, mert itt bátran elmondhatja minden keservét, baját, mindazt, amit felettesének nem jelenthet, mert akkor destruktívnak, a harci szellem rombolójának kiáltják ki. Az biztos, hogy ezt ő sem akarja, de valakinek el kell mondani mindent, „ki kell írni magából!" Erre jó a napló. Ezért nem meglepő néhány megjegyzése a németek gyávaságáról, futásáról, a magyar felettes parancsnokságok huszárt, lovat, eszközt - vért - pocsékoló parancsairól. 0 így látta! így látta egy magyar huszár ' Némethy Zoltán, zsujtai (Szabadka, 1912. nov. 11.-??) 1942. márc. 31-étől százados (Ludovika Akadémia, 1936.), 1942. nov. 15-étől a 4/3. huszárszázad parancsnoka. 1944. dec. 14-étől a 4. huszárezred kiképző és felállító keret parancsnoka, majd 1945. ápr. 8. és szept. 14. között amerikai fogságban, ahonnan hazatért. Megsebesült 1944. dec. 14-én. 36 Ezeket, valamint egyes olyan, személyiségi jogokat sértő részeket [.. ,]-lel jelöltünk.