Németh Péter (szerk.): Lázár Sándor 4-es huszár főhadnagy naplója 1944. (Jósa András Múzeum Kiadványai 46. Nyíregyháza, 1999)

Magyar huszárok a keleti fronton 1944 nyarán

-3. felderítő zászlóalj Szilágysomlyón (két páncélgépkocsi század 13-13 Csaba páncélgépkocsival, ebből azonban csak az 1. század és a közvetlen alakulatok mentek ki a frontra). - 1. lovas-tüzérosztály Nagyváradon (három könnyű ágyús üteg, ütegenként 4 löveggel). - 3. gépvontatású könnyű tüzérosztály Nyírbátorban (három könnyű tarackos üteg, ütegenként 4-4 db 10.5 cm-es löveg). -55. légvédelmi tüzérosztály Szegeden (egy könnyű /8 cm-es/ légvédelmi ágyús üteg 4 löveggel és két légvédelmi gépágyús üteg 6-6 db 40 mm-es gépágyúval). -4. gépkocsizó utászszázad és hadihíd oszlop Zentán. - 1. lovas-híradó század Nyíregyházán. (Vegyes híradó század: távbeszélő és rádiós szakasszal) - A hadosztály vonat parancsnoksága Szabadkán.

2 -A mozgósítás után a három huszárezred ezredközvetlen huszárütegeiből szintén Nagyváradon alakult meg a 2. lovas-tüzérosztály 14 löveggel. A lovashadosztály létszáma: 607 tiszt, 16.639 fő legénység, 10.889 ló, 1201 országos jármű (szekér) és 778 gépjármű. 1944. március 19-ike, hazánk német megszállása után alig néhány nappal az egyre szorultabb német hadvezetés Hans von Greiffenberg gyalogsági tábornok, budapesti német katonai attasé, majd 1944 április l-jétől a Wermacht magyarországi meghatalmazott tábornokán keresztül kérte Horthy Miklós kormányzótól a lovashadosztály mozgósítását és a frontra küldését. A legfelső magyar politikai és katonai vezetés azonban semmiképpen sem akarta ezt a hazai viszonyokhoz mérten korszerűen felszerelt, feltétlen kormányzóhü, s a kormányzó kedvencének tartott seregtestet az ország határain kívül bevetni, s az ekkor már felismert idegen érdekekért elvéreztetni. E hadosztály intaktságát mint az önálló és független magyar politika egyik biztosítékát ugyanis mindenáron meg akarták őrizni a háború utáni időkre, s az akkor majd szükségszerűen felmerülő vitás kérdések, elsősorban területi vonatkozású problémák eldöntésének „alátámasztására". A német és magyar politikai-katonai körök több hónapos huzavonája után 1944. június 6-án végül is a kormányzó kényszerült engedni: hozzájárult a már mozgósított lovashadosztály elindításához a németek által követelt hadműveleti területre, a Pripjaty-mocsarakba. 9 Hadtörténelmi Levéltár (a továbbiakban: HL.) Honvédelmi Minisztérium 43.000./eln. l/a. 1943. A magyar királyi honvédség békehadrendje.