Bene János: Szabolcsi honvédek a szabadságharcban (1848-1849). (Jósa András Múzeum Kiadványai 45. Nyíregyháza, 1998)

Hermann Róbert: A 10. honvédzászlóalj története

a kormányon köszörülték éles nyelvüket, hanem az ellenségre fenték szuronyukat.

11 Ez a magas arány afféle kiképzőzászlóaljjá is tette ezeket az alakulatokat. A szeptembertől szervezett újabb honvédzászlóaljak főtisztikarának jelentős része ezekből a zászlóaljakból került ki. Az értemiségi részvétel kezdetben persze konfliktusokat is szült. „A tisztek eleinte természetesen szolgált katonákból tétettek, s a nagyságos úrfi egy durva káplár keze alá került, aki nem értett semmit sem a jusból, se a politikából. A jurátus közlegény okoskodott a sorban is, jobban akara tudni mindent, feleselt, vitázott, s csak nehezen ment fejéve a »föltetlen« engedelmesség"}

2 Az új zászlóaljak fegyverzetének nagyobb része a budai és a temesvári főhadparancsnokságok raktáraiból származott. A tisztikar összetételéről megállapítható, hogy a szeptember végéig kinevezett 24 törzstiszt mindegyike, a 360 főtiszt 77 %-a volt előzőleg cs. kir. tiszt. Az első tíz zászlóalj őrnagyai közül Szemere Pál szeptember 2-án elesett, hatan - köztük a tábornokságig avazsáló Lázár György gróf - 1849 január közepéig elhagyták a honvédsereget, hárman, Cserey Ignác, Damjanich János és Szabó Zsigmond (2., 3. 6. zászlóalj) mindvégig kitartottak.

13 A honvédzászlóaljak kiképzési, felszerelési és ellátási kérdéseinek koordinálására hozta létre Batthyány a honvéd főparancsnokságot. Az intézmény ötlete Mészárostól származott, és felállítását az tette szükségessé, hogy a hadszíntérre vonuló zászlóaljak ügyeit egyeztetni kellett a hadügyminisztériummal, amely a tábori szolgálatot ellátó csapatok fölött rendelkezett. így a honvéd főparancsnokság a hadügyminisztériumban, de szervezetileg attól függetlenül jött létre, Szeth Jánosnak, a 62. (Turszky) gyalogezred alezredesének vezetésével. A főparancsnokság anyagi eszközök fölött nem rendelkezett. Szeth szeptember közepén szintén lemondott, feladatát szeptember 25-én Pándy Samu alezredes vete át. A honvéd főparancsnokság 1848 decemberében a hadmegyék (honvéd hadkiegészítő kerületek) létrehozásával szűnt meg; ám az 1. hadmegye, s ennek élén Pándy koordinálta a továbbiakban a hadmegyék működését 1849 januárjáig.

14 A szerveződő honvédzászlóaljak mozgósítására június második felében, tehát kb. egy hónappal a toborzás megkezdése után került sor. Eredetileg a délvidéki táborba küldendő sorkatonaság felváltására, helyőrségi szolgálatra szánták őket, majd különböző, a hadszíntérhez közeli, de a gyakorlatozásra még alkalmas táborokba vezényelték őket. A Délvidékre küldöttek táborává Szegedet, a Dráva-vonalra küldöttekéül Nagykanizsát jelölték ki. A Délvidékre vezényelt zászlóaljak többségét azonban röviddel Szegedre érkezésük után valamelyik, a szerbekkel szembeni katonai táborba vezényelték. így kerültek a bácskai és bánsági hadszíntér különböző pontjaira a 2., 3-, 5., 6., 9- és 10. zászlóaljak. A 4. és 8. zászlóaljak hosszú ide-oda menetelés után szintén a Délvidéken kötöttek ki. Az 1. zászlóalj már július elején 11 MÉSZÁROS Lázár emlékiratai. Az eredeti kéziratokból közrebocsátja SZOKOLY Viktor. Pest, 1867. I. köt.: 57-59. o. 12 VAJDA János: Egy honvéd naplójából. (In:) Vajda János összes művei. IV. köt. Szépprózai írások. Sajtó alá rendezte: SERES József. Budapest, 1972. 330. o. '3 BONA Gábor: Kossuth Lajos kapitányai. Budapest, 1988. 7-14. o. M URBÁN, 1973.: 312-313. o.