Bene János: Szabolcsi honvédek a szabadságharcban (1848-1849). (Jósa András Múzeum Kiadványai 45. Nyíregyháza, 1998)

Kedves Gyula: Egyéb alakulatok szabolcsi honvédéi

na különben a legegyszerűbb módja a 139. honvédzászlóalj felállításának. Komoly fegyverzeti problémák is voltak, hiszen még május 20-án is lándzsák átvételéről szóló nyugták maradtak fenn. Június második felében a szabolcsiak 54 emberét helyezték át a tüzérséghez és a lovassághoz, ami nem arra mutat, hogy megkezdődött volna a honvédzászlóaljjá való átszervezés. Az is különös, hogy Kazinczy Lajos ezredes, a terület katonai parancsnoka több, általa szerkesztett hadrendből is kihagyta a 139. honvéd zászlóaljat, ha csak nem ezzel azonos egy 657 főből álló négy százados szám nélküli honvéd zászlóalj. Benczúr Miklóst július 18-án nevezték ki honvéd őrnagy­nak és zászlóaljparancsnoknak. így különös, hogy nem ő szerepel a hadrendben a zászlóalj parancsnokaként. Ütközetekben azonban semmiképpen nem vett részt az alakulat. Lehetséges, hogy továbbra is helyőrségi szolgálatot ellátva, századonként széttagolva a hadianyaggyártó telepek biztosítását látta el, s nem vonult el az Erdély­be induló Kazinczy hadtesttel, amely Zsibónál az orosz csapatok előtt tette le a fegy­vert augusztus 25-én. Táborozó Wurtemberg huszárok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom