Bene János: Huszonnégyes honvéd ek a Kárpátokban. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 42. Nyíregyháza, 1997)

300 métert vissza-visszajőve kilőttem magam, majd egyre jobban bicegve Uros vállán, egy kirúgott keritéslécre támaszkodva, sikerült kijutni a még szabad területen. A külső oldalon ingázó szekerek idefelé lőszert, kifelé sebesülteket vittek. így én is fölkerültem az egyikre és ezzel az elsősegélyhelyre. Sebemet ellátva, sebesültszállítón Mikuliczynbe kerültem, ahol átkötve azonnal tehervagonba raktak és este már indultunk hazafelé. Meczner Gyula főhadnagy, a 24. felderítő-osztály segédtisztje (Életrajzi adatait lásd a 69- számú jegyzetben): A szovjet támadási szándékról és nagybani idejéről a felső vezetésnek tudomása volt. így az osztály vonata és kapcsolt részei, kerékpárok stb. idejében hátra lettek irányítva. A támadás július 23-án indult tüzérségi előkészítéssel. Az osztályparancsnok távbeszélőn a hadosztály vezérkari főnökétőt azt a parancsot kapta, hogy az osztály jelenlegi állásában biztosítsa a hadosztály visszavonulását. Az osztály visszavonulását csak a hadosztály parancsára kezdheti meg. Marton százados" már az előző nap jelentette, hogy déli szárnyán a német alakulat eltűnt és hogy jobb oldalát biztosítsa, jobb szárnyát visszavonta, illetve bekanyarította. Jelentette azt is, hogy az erdős területen szovjet lövészek beszivárgását észlelték jobb szárnyuk mögé. Az osztály az első szovjet támadást felfogta, miközben a Prut völgyéből jól hallatszott a harci zaj, mely mindjobban távolodott. Jelentettem ezt Nagy Géza alezredesnek, kinek ugyanezt észlelnie kellett. Javasoltam, kezdjük meg a visszavonulást, mert bekerítenek. Ne várjunk a visszavonulási parancsra, mert az úgysem ér el minket. Hivatkoztam hasonló, 1942-43-as harci tapasztalatomra is. Ő habozott mindaddig, míg meg nem jelentek a visszavonuló század emberei. Ekkor kezdte meg az osztálytörzs a visszavonulást. Az éjjel beszivárgott szovjet lövészek a fák koronájában megbújva felülről nyitottak tüzet ránk. Az alezredes úrnak kerítettek valahonnan egy hátaslovat, azon folytatta a visszavonulást. Egyik kedvenc hírvivőm láblövést kapott, senki sem segített rajta. Odaugrottam és sebkötöző csomagját felszakítva lábát elkötöttem. Ez a kb. 2 perc elég volt, hogy egyedül maradjunk. Futottunk a többiek után, egyszer csak szemben feltűnt két szovjet katona és már oldalról és hátulról is körbevettek minket. Ilyen reménytelen helyzetben az ellenállás biztos halált jelentett volna, így megadtuk magunkat. Farkas Endre vezérkari őrnagy Marton Lóránd (Miskolc, 1910. IX. 6. - Budapest, 1996. I. 8.) százados. 1944 márciusától Kistéglás (Csaptól 6 km-re északra) községben történt november 1-i sebesüléséig a 24/1. kerékpáros század parancsnoka volt. Keleti hadszíntéri korábbi frontszolgálatai: 1941. július 25- és augusztus 31- között a VIII. kerékpáros zászlóalj segédtisztje; 1942. június 25. és szeptember 1. között a IX. kerékpáros zászlóalj páncéltörő ágyús századparancsnoka. 75