Bene János: Huszonnégyes honvéd ek a Kárpátokban. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 42. Nyíregyháza, 1997)

telén Nimród páncélvadászt" találtunk, kezelőszemélyzet nélkül. Az ellenséges gyalogság vészesen közeledett, hozták a géppuskájukat is. Ekkor egy őrmester beugrott a Nimródba és géppuskatűzzel visszahúzódásra kényszerítette a szovjeteket. Öröm volt nézni, ahogy barnás egyenruhájukban kocogtak vissza a biztonságos erdőbe. Nem hiszem, hogy ennek az ismeretlen őrmesternek bátorsága, találékonysága és gyors helyzetfelismerése tudomására jutott a parancsnokainak. Példája a magyar katona helytállását bizonyította. Erdei harcban szokatlan volt a harci zajok fokozott felerősödése, a nyomasztó akusztikai hatás. Ha megszólaltak a fegyverek, különösen a géppuskák, félelmetesen fokozódtak az ezzel járó hangok. Néhány helyen láthattuk a nyomát az ellenséges lövészek rejtőzésének, álcázásának. Mesteri munka volt. Ha sebesült, vagy halott ellenséges katonát találtunk, első dolgunk volt a fegyverét elvenni. így gyarapodtunk néhány dobtáras géppisztollyal, hozzávaló lőszerrel és birtokunkba került egy dobtáras golyószóró is. Egyik alkalommal új tüzelőállás szemrevételezése céljából előrementem az erdőben. Itt a lábamat ért lövés harcképtelenné tett. Elbotorkáltam a segélyhelyig, ahonnan egy üres lőszerszállító kocsival vittek hátra. Ezen a kocsin feküdt Kosztolányi László tartalékos zászlós," szintén a 12-esektől, haslövéssel. Az állandó ellenséges tűzben csoda volt, hogy megérkeztünk a falu templomához, ahol mindenkit átkötöztek és a nyakába akasztott cédulával szállították hátra a tábori kórházba. Bámulatos volt, ahogy az egészségügyi katonák és az orvosok a folyamatos ágyú- és rakétatűzben, repülők támadása alatt segítették a sebesülteket. Nimród páncélvadász: Toldi könnyű harckocsi alvázára szerelt Bofors 4() mm-es légvédelmi gépágyú. Ezen páncélozott önjáró légvédelmi gépágyút, illetve páncélvadászt 1940-ben rendszeresítették a magyar királyi honvédségben, s a gyorscsapatok páncéltörő és légvédelmi fegyverének szánták. Kosztolányi László (Ajak, 1918. II. 4. - ) tartalékos zászlós. A tartalékos tiszti iskola elvégzése után a Donhoz mint a 12/111. zászlóalj egyik szakaszparancsnoka vonult el. A kiszállítás alatt szerzett sérüléséből felépülve 1942. december 31-én ismét útnak indították zászlóaljához, melynek töredékével 1943 májusában tett vissza a keleti hadszíntérről. 1944 márciusában újra hadibeosztást kapott, s a 12/111. zászlóaljjal ezúttal a galíciai hadműveleti területre vonult el. 1944. április 25-i sebesüléséből felépülve ismét visszatért alakulatához, s 1944. október 23-án esett fogságba Munkácsnál. 50