Bene János: Huszonnégyes honvéd ek a Kárpátokban. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 42. Nyíregyháza, 1997)

kat, de valahányszor előre akartunk nyomulni, nagy tüzérségi-, aknavető-, de főleg Katyusa-tüzet kaptunk. Megszerveztem a védőállást. Négy napon keresztül nem igen volt pihenője senkinek sem. De ezalatt megépültek az óvóhelyek. Napraforgó födém helyett (mint a Donnál) háromsoros, 30 cm-es körméretű gerendákból és 50 cm-es döngölt földből volt a bunkerek födémé. Még 15 cm-es telitalálat sem ütötte át. Huszár László százados: Április 24-én a pihenőben lévő ezredünket a déli órákban riadóztatták. A hadosztály-parancsnokságtól kapott intézkedés alapján az ezredparancsnok, vitéz Muzsay Ferenc ezredes kiadta a támadási parancsot, mely a már említett két feladatra tagozódott. Nevezetesen a 2. páncéloshadosztály egységeinek harc közben történő felváltására, s ezzel egyidőben az üldözésbe lendült, páncélosokkal megerősített ellenséges túlerő feltartóztatására. [...] Az erdei harc különleges harceljárást követelt, mind a vezetéstől, mind az egyes harcosoktól. Mindezeket a nehézségeket a tűzkeresztség alkalmával kellett abszolválnunk. Az ezred támadását a Saáry István tüzér ezredes által vezetett nyíregyházi tüzérosztály ütegeinek hatásos zavarótüze vezette be, melyet a Marjanka erdőség szegélyére, valamint a slobodka lesnai műútra fektettek. Ezzel megakadályozták az ellenséges tartalékok bevetését és az anyagi utánpótlás lehetőségét. A tüzérség tüzének bevezetésével indult meg az ezred támadása, melynek végső célja az erdő túloldalán lévő Slobodka Lesna - Rakowczyk helységek elfoglalása volt. Elsőként a nyíregyházi I. zászlóalj került érintkezésbe az ellenséggel. Bár nehézfegyvereink, különösképpen az aknavető század hathatós támogatást adott a küzdő századoknak, mégis csak a zászlóalj 2. százada tudott jelentősen előnyomulni a századparancsnoknak, Boskó Károly főhadnagynak," az első vonalban példát adó harcos vezetésével. A sűrű, aljfás erdőben sok helyen közelharcra került sor. Egy ilyen összecsapásban esett el a század egyik kiváló szakaszparancsnoka, Sümeghy László zászlós.'" Ő volt az ezredünk első hősi halottja. A sikeresen küzdő század vonalára rövidesen a többi század is felzárkózott. Az időközben beérkezett másik két zászlóaljunk is harcba lépett a kijelölt támadás sávjában. A páncéloshadosztály lövészzászlóaljainak mielőbbi tehermentesítésére, leváltására való tekintettel nem volt idő az ezred egységes, egy időben történő bevetésére. Nagyon súlyos hullámzó harcot vívtak a szabolcsi fiúk a túlerőben lévő és az üldözés lendületével előretörő szovjet osztagokkal. Kilenc napig tartott a tusakodás! Egyik fél sem tudott jelentős eredményt kiharcolni, kedvező pozíciót elérni. így az elért helyzetben védelmi harcok kezdődtek. A 22. tábori tüzérosztály támogatta a szintén nyíregyházi gyalogezredet. Boskó Károly (Miskolc, 1918. III. 10. - ) főhadnagy. Megsebesült 1944. április 24-én. Sümeghy László (Pestszenterzsébet, 1915 - Brodki, 1944. V. 11.) tartalékos zászlós 43