Bene János: Huszonnégyes honvéd ek a Kárpátokban. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 42. Nyíregyháza, 1997)

ikba visszahátráló zászlóaljak az erdei partizánok rajtaütéseitől is súlyos vesztesé­geket szenvedtek. 4Í A nap folyamán, a déli óráktól - német zuhanóbombázók bevetése és némi tü­zérségi előkészítés után - a 2. páncéloshadosztály nagyobb harccsoportja és a bal szomszéd, ló. gyaloghadosztálybeli csapatok újból támadásba lendültek. Fő táma­dási céljuk, a Kolomeához közeli Slobodka Lesna környékének elfoglalása ezen a napon sem sikerült. A páncélosharccsoport zömének támadása - az ellenséges ne­héz harckocsik beavatkozása miatt - hamar elakadt, s a szárnyakon bevetett gya­logzászlóaljak tervezett előrenyomulását is egy erős szovjet harckocsi-ellenlökés akasztotta meg. A 12. gyalogezred - I. zászlóaljának kiesése miatt - a II. és III. zászlóaljával vett részt a támadásban, s Swiety Stanislaw keleti szegélyének birtok­bavétele után, az elért vonalban védelemre rendezkedett be. Előrenyomulása so­rán kötelékei összekeveredtek a 16. gyaloghadosztály 19/II. zászlóaljával, ennél­fogva egy rövid ideig a szolnoki seregtest ezen legdélebbre elhelyezkedő zászlóal­ja a 12. gyalogezred zászlóaljai közé ékelődött be. 40 Kolomea környékének, Slobodka Lesna és Rakowczyk községeknek elfoglalása az április 26-án megindított, s 27-én folytatott támadás kudarcát követően pár na­pig lekerült a napirendről. A sikertelenség okait elsősorban a német XI. hadtestpa­rancsnokság alá tartozó, s a főerőt jelentő 2. páncéloshadosztály határozott előre­törésének elmaradására lehetett visszavezetni. A páncélosseregtest nagyobb harc­csoportjának a Swiety Jozefről Slobodka Lesnára vezető egyetlen úton kellett volna előrenyomulnia. Az itt bevetett harckocsialosztályainak ennélfogva nem volt tere a támadás kibontakozására. A szovjet csapatok a műutat aláaknázták, s erős harcko­csiköteléket vontak itt össze, ezért a mélyen tagozott erőknek jobbra és balra is ki kellett kanyarodniuk. Ezen kötelékek az erdőben nem találtak összeköttetést a szárnyakon előrenyomuló gyalogzászlóaljakkal. így fordulhatott elő, hogy a nyír­egyházi 12/1. zászlóalj összeköttetés hiányában egyedül nyomult, előre Rakow­czykig, ahonnan később súlyos veszteséget szenvedve, az ellenség bekerítéséből kellett visszavonulnia. 47 A súlyos veszteségekkel járó kudarcot az is előidézte, hogy az arcvonalba éppen hogy kiérkező magyar csapatoknak nem sikerült felderíteni­ük a Kolomea térségébe észrevétlenül csoportosított új szovjet erőket, s így a ke­vés hadifoglyot ejtett alakulatokat több meglepetésszerű ellenlökés érte. A közel két hete tartó szakadatlan harcok eléggé megviselték a gépkocsizó lö­vész- és gyalogzászlóaljakat. Véres veszteségeik átlagosan megközelítették a 250­300 főt, s a lőszer és az élelmiszer utánpótlásuk állandó akadozása is hozzájárult támadásaik sikertelenségéhez. Az április 27-ét követő napokban a 24. gyalog-, illetve a 2. páncéloshadosztály arcvonalán jelentős méretű harccselekmény nem történt. A csapatok rendezték Ács Géza (főhadnagy) szíves közlése alapján. 40 HL. VKF. 634/hdm. csf- 1944. "' HL. Tgy. 3231. „4 h-kor Rakowczykból visszavonuló I. zászlóaljparancsnok (Ilonkay József alezredes - szerzők.) 8 tiszttel és 129 főnyi legénységgel Swiety Jozcfbc érkezik. Az 1., 2. és 3- lövészszázad, géppuskásszázad és páncéltörő ágyús szakasz más irányban tört ki és Tlumaczykon gyülekezik." (12. gyalogezred töredékes harctudósítása 1944. 04. 28.) 32

Next

/
Oldalképek
Tartalom