Bene János: Huszonnégyes honvéd ek a Kárpátokban. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 42. Nyíregyháza, 1997)
előtt álltunk. Mindannyiunk idegeiben benne volt az a nagyfeszültség, ami az ilyen rendkívüli, sorsdöntő események előtt hatalmába keríti még a vasidegzetűeket is. Bár már hónapokkal előbb, elinduláskor felkészültünk lelkileg erre az órára, mégis bekövetkezésekor a gondolatok, érzelmek sokasága tolult fel bennünk. A legemberibb ilyenkor a „Lenni, vagy nem lenni!" kérdése, a becsületes helytállásé, a feladat keretében, s nem utósorban az otthon hagyott szerettek, család, feleség, a gyerek képe, emléke. Nehéz percek! Egyénileg mindenki másképpen reagál, viselkedik ilyenkor. A vérmérséklete, idegállapota, beállítottsága az ügyhöz, amiért ott kell lennie, személyes helyzete, felelősségtudata, motiválja magatartását, hogy komolyan, egykedvűen, cinikusan, vagy erőltetett jókedvvel fogadja a megváltozhatatlant, helyzetét, sorsának beteljesülést. - Természetesen mindezen gondolatok, érzések mellett, a harcra készültünk fel fizikailag, mely a fegyverzet átvizsgálásából, a lőszer, kézigránát, páncélöklök javadalmazásának feltöltéséből, tartalék élelmiszer adagok felvételezéséből, a sebkötöző csomag meglétének ellenőrzéséből állott. Tehát nem sok idő volt a meditálásra. Kolarovics Lajos főhadnagy, 12/11. zászlóalj géppuskásszázad parancsnoka. (Kolarovics Lajos /Nagykálló, 1914. VI. 14. -/ főhadnagy. Tényleges katonai szolgálatát a nyíregyházi Gábor Áron 6. tüzérosztálynál kezdte 1936. október 5én. A tartalékos tiszti iskolát 1937-ben, a tábori tüzér bemérő tanfolyamot 1938ban végezte el. Továbbszolgáló, 1941. november 1-től hivatásos tiszt, ekkor tették át a tüzérségtől a gyalogsághoz. 1942. október 1-től főhadnagy, 1943- február 1-től június 15-ig főtiszti tanfolyamot végzett. 1944. február 2-től sebesüléséig, április 24-ig a 12/11. zászlóalj géppuskásszázad parancsnoka. Felépülése után a 12/1. pótlövészszázad, majd a pótezred ezred 1. segédtisztje. A pótezred 1944. őszi Arad, majd Kecskemét környéki harcaiban ezred 2. segédtiszt, ezután 1945. március 5-ig a 12/11. pótzászlóalj segédtisztje, majd fogságba eséséig a Botondharccsoport Kovács-zászlóaljának segédtisztje. 1945. május 9-én Ausztriában szovjet fogságba esett, ahonnan 1948. május elején tért haza.): A 12/11. zászlóalj 1944 márciusában Nagykallóban alakult meg. Kb. 2-3 hetet töltöttünk itt, majd Nyíregyházán vagoníroztunk be. A II. zászlóalj Kárpátalján Hársfalva községben szállásolt el. Közben történt a német csapatok által Magyarország megszállása, ami megzavarta a programot. Ezért olyan intézkedés született, hogy nem megyünk a határon túli hadműveleti területre, hanem az ezeréves határ mentén foglalunk állást. Ez meg is történt. A zászlóalj-parancsnokság, a járművek és a málha stb. Kárpátalján maradt. A harcoló egységek a határ vonalán a hegyekben építettek ki védőállást és hókunyhókban pihent a mindenkori tartalék. Én Veresváry László alezredes', zászlóaljparancsnokkal minden nap szánkóval menVeresváry László (Martonfalva, 1897. IX. 20. - Piliscsaba Dny., 1945. II. 15-17.) alezredes. 1942. október 1-én került a 12/11. zászlóaljhoz, ahol kezdetben mint pótzászlóalj-parancsnok tevékenykedett. 1944. március végén ő vitte ki a 12/11. zászlóaljat a galíciai hadműveleti területre. Június folyamán betegen távozott a hadszíntérről. 1944. október elején megbízták a Budapest őrzászlóalj vezetésével, 21
