Bernáth Zoltán: Ukrajnától a Párizsi medencéig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 43. Nyíregyháza, 1998)

Előszó

- Alezredes úr, alázatosan jelentem, dolgoznak. - Biztos ön ebben hadnagy úr? - Igen alezredes úr. - Odalát a hadnagy úr a tüzelőállásra? - Igen, alezredes úr. - Menjen oda, közvetlenül ellenőrizze a kezelőit és tegyen jelentést, addig itt megvárom. Nem vitatkoztam tovább, egy perc türelmet kértem, amíg jobban meggyőződöm a kezelők foglalkozása felől. 50-60 másodpercig fel-alá jártam a szobában, majd újra felvettem a kagylót. - Alezredes úr, alázatosan jelentem, meggyőződtem róla, a kezelők dolgoznak a tüzelőállásban. A következő pár pillanat során csak recsegést hallottam a készülékben. Mogyoróssy alezredes úgy ordított, mint egy kölykétől elszakított bengáli tigris. Hoszabb időbe került, amíg megértettem, hogy a saját szemével győződik meg arról, hogy a tüzelőállásban egy tüzér sem készíti a mellvédeket, egyáltalán egy lélek sincs a lövegek mellett. Kiderült, hogy az osztálytörzs az éjszaka folyamán ugyanebbe a községbe érkezett meg és a mérhetetlen nagy tér túlsó felén szállásolt el. Az alezredes házának ablakából nagyszerűen lehetett látni az üteg tüzelőállását. Mogyoróssy alezredes elrendelte, hogy az ütegparancsnokom vezessen fel osztályparancsnoki kihallgatásra. Indok: megtagadtam a parancs teljesítését és félre akartam vezetni a feljebbvalómat. Az egy-két nappal később megtartott osztályparancsnoki kihallgatáson közöltem Mogyoróssy alezredessel, hogy nem mondtam valótlant, a tüzérek valóban dogoztak: amire hetek óta nem volt módjuk, tisztálkodtak, ruhát mostak. Ez is kötelesség, különösen, ha parancsba adom ki. Ettől eltekintve a tüzérek halálos fáradtak, egyetlen napi pihenő nélkül nem bírják a további futást. Mogyoróssy alezredes 10 napos állomásfogságra ítélt, mihelyt visszaérkezünk a helyőrségünkbe, Nyíregyházára, 10 napig nem hagyhatom el a város területét. Jeleztem, szeretném azonnal megkezdeni a büntetésem letöltését. Mogyoróssy alezredes fejébe ment az indulat, most nem vette tréfára a lapot. Köszönjem meg, hogy a futás kifejezése miatt nem kaptam még súlyosabb büntetést. Mi ugyanis visszavonulunk és nem futunk, még csak nem is menekülünk. Heteket követően fényesen beigazolódott az igazam, szükségünk van a tisztálkodásra: a tüzérosztálynál kitört a kiütéses tífusz. Az ezt követő napon főfigyelő szemrevételezésre küldtek ki. Távollétem alatt helyezték örök nyugalomra Várkonyi István hadnagyot. A bisztrai temetőben alussza örök álmát. A temetés napján, amikor este megtértem és lefekvés előtt a zubbonyzsebembe nyúltam, valami meleg, puha, emberi test puhaságához hasonló anyaghoz értem. Igen! A radírgumi, amit Várkonyi Pista adott nekem. Mintha Várkonyi Pista nyúlt volna fel a síri világból, hogy velem kezet fogjon. Furcsa, fájdalmas érzések fogtak el. Lélekben Várkonyi Pista feleségét és gyermekeit kerestem fel. Ott bolyonghat most Pista is.