Katona Béla: Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája 2. Ajaktól Zsurkig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 41. Nyíregyháza, 1996)

Nemzeti Színházban, 1875-től a Népszínházban aratott hatalmas sikereket. A nemzet csalogányaként emlegették. Nyíregyházán is többször szerepelt. Ilyenkor rendszerint a sóstói „Svájci lak"ban volt a szállása. Nagyon szerette a Sóstót, 1921 nyarán, a város vendégeként majdnem két hónmapig pihent itt. Nyíregyházi vendégszereplései idején Nyírpazonyba, anyai pátriájába is mindig kilátogatott. A „Svájci lak" falán márványtáblán örökítették meg itt-tartózkodásai emlékét, egy kis domb és a tó melletti sétány is az ő nevét viseli. Nyírpazonyban a templom előtti új utcát nevezték el róla. Emlékirata: Életem naplója. Gondolat Kiadó, Bp. 1987. Sajtó alá rendezte: Csillag Ilona. Irodalom: Nyéki Károly: Emlékek Blaha Lujzáról. Kelet-Magyarország, 1979. november 18. Kósa Pál: Blaha Lujza és Szabolcs megye. Kelet-Magyarország, 1984. december 23. Csillag Ilona: Bevezetés Blaha Lujza Naplójához. 1987. Iváncsó Dénes: A megtalált anyakönyv. Kelet-Magyarország, 1995. július 1. Bory Zsolt (Nagykálló, 1921. szeptember 15—Nyíregyháza, 1984. május 2.) Középiskolai tanulmányait a nyíregyházi Kossuth Gimnáziumban végezte. Érettségi után egy évig Sárospatakon volt teológus, végül azonban tanítói, majd magyar szakos tanári oklevelet szerzett. Oroson kezdett tanítani 1956 szeptemberétől Nyírpazonyban volt tanár, 1960-ban igazgató. Nem sokkal később a Megyei Könyvtár dolgozója lett. Közben ezekben az években is rendszeresen publikált különböző újságokban és folyóiratokban. (Kelet-Magyarország, Vándortűz, Alföld, Szabolcs-szatmári Szemle, Ifjúsági Magazin, Ország-Világ). Lásd még: Nyíregyháza. Irodalom: Csorba Sándor: Bory Zsolt (1921—1984). Szellemi elődeink. Nyíregyháza, 1991. NYÍRTÉT Vörösmarty Mihály (Kápolnásnyék, 1800. december 1—Budapest 1855. november 19.) Vörösmarty két alkalommal járt Szabolcs-Szatmárban. Először 1845 májusában, amikor Deák Ferenc társaságában Erdélybe, Zsibóra utazott a beteg Wesselényi Miklós meglátogatására. Miskolc és Tokaj érintésével érkeztek Szabolcsba, ahol Téten (ma: