Katona Béla: Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája 2. Ajaktól Zsurkig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 41. Nyíregyháza, 1996)

felelet bővön és igazán nyujtatik; mi légyen azért tisztünk a Táncz helyet élőnkben számláltatik. Debrecen, 1681. Régen fundamentumban elkészült és magas Toronyban felvonattatott Világ Harangja. Debrecen, 1688. Irodalom: Szinnyei: i. m. IV. 144. Rápóti Pap Mihály (Tiszadob, 1660. július 20—Debrecen, 1726. február 7.) Tanulmányait Debrecenben és Leydenben végezte. Papi pályáját 1689-ben Nagybajomban kezdte. 1691-ben már Debrecenben lelkész, később esperes, majd 1721-től püspök. Elsősorban egyházi szakíró volt, de fiatal korában latin versei is megjelentek (Hedera poetica, 1686; Brabeum, 1688.). Vitairatai, gyászbeszédei is megjelentek nyomtatásban (1694, 1696). Irodalom: Oláh József: Nagybajomi papok emlékezete. Sárospataki Füzetek, 1858—59. Itk. 1898. 460. 1. Sáfrány Péter (Tiszadob, 1846. június 21—Máramarossziget, 1890. március 23.) Tanulmányait Debrecenben végezte. A diploma megszerzése után egy ideig házitanítóskodott, majd Máramarosszigeten lett líceumi tanár. Cikkei, tanulmányai főként a Néptanítók Lapja, a Hon, az Országos Tanáregyleti Közlöny hasábjain jelentek meg. Fontosabb jnűvei: A latin nyelv elemei. Máramarossziget, 1877; A regényírás története rövid vázlatban. Uo. 1880. Irodalom: Szinnyei: i. m. XU. 17. Gulyás István (Tiszadob, 1867. március 29—Debrecen, 1941. augusztus 13.) A gimnáziumot Sárospatakon végezte. Egy évig teológus hallgató is volt ugyanott, utána azonban Pestre ment, s ott szerzett magyar—latin szakos tanári oklevelet és bölcsészdoktori diplomát. Egy ideig Nagykőrösön tanított, majd Debrecenben lett a református főgimnázium tanára. Gulyás Pál édesapja, Móricz Zsigmond tanára és osztályfőnöke volt.