Katona Béla: Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája 2. Ajaktól Zsurkig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 41. Nyíregyháza, 1996)

szervezte-vezette irodalmi túráknak, hiszen oda Hodászon át vezetett az út, ahol nemcsak a hűséges fiút, hanem annak barátait is mindig szeretettel fogadta az édesanya és a népes Czine-rokonság. A hosszú utazásra egy magas beosztású egykori osztálytárs bocsátott rendelkezésükre autót, természetesen gépkocsivezetővel együtt. S ez a Szabó János nem akármilyen sofőr volt. Az utolsó fehér fakírnak nevezte magát, aki már útközben bemutatta utasainak különleges tudományát. Egy rozsdás kötőtűvel átszúrta a saját torkát, és zsákvarrótűvel bevarrta a száját. A „három királyok" elsápadva nézték a nem mindennapi produkciót, s megkönnyebbültek, amikor folytathatták útjukat. Akkor még nem tudták, hogy este újra folytatása lesz a mutatványnak. Az történt ugyanis, hogy bevezetőjében Czine nemcsak az íróvendégeket mutatta be a találkozó közönségének, hanem gyanútlanul eldicsekedett gépkocsivezetőjük különleges fakírtudományával is. Kiderült, hogy a közönség egy részét jobban érdekelték Szabó János mutatványai, mint a versek és novellák. így bent a teremben egyre ritkultak a sorok, az udvaron viszont egyre többen bámulták a csodasofőr látványos produkcióit. A másnapi, majdnem estig tartó vendégeskedés sok mindenért kárpótolta őket, de a keserű élményt nem tudta egészen feledtetni. Ennek bizonyítéka Nagy László: Háromkirályok, fakírral-című szatirikus prózaverse, melynek mondandóját még csak jobban aláhúzza az ironikus alcím: Hódolat az olvasómozgalomnak. Lásd még: Újfehértó. Irodalom: Nagy László: Háromkirályok, fakírral. In: Jönnek a harangok értem, 1978. Czine Mihály: ,JÉgi és földi virágzás tükre" Emlékek Nagy Lászlóról. In: Nép és irodalom, 1981. Farkas József (Mátészalka, 1931. július 8.) Elemi és polgári iskolai tanulmányait szülővárosában, a közgazdasági technikumot Debrecenben végezte. 1955-ben Debrecenben szerzett történelem szakos tanári oklevelet. Az egyetemi évek alatt jegyezte el magát a néprajztudománnyal. A diploma megszerzése után azonban nem tanár és nem is néprajzos lett. Első munkahelye a megyei könyvtár volt Nyíregyházán. 1956-os szereplései miatt 1957ben büntetésből általános iskolába helyezték Kocsordra. Később újra könyvtáros lett Mátészalkán, majd ugyanott a Mezőgazdasági Szakközépiskola tanára. 1972ben doktorált. Ezután két évtizeden át a Szatmári Múzeum alapító igazgatója volt. A születésének 60. évfordulója alkalmából kiadott emlékkönyv bibliográfiai összeállítása szerint több mint 140 cikke és tanulmánya jelent meg. Ezek többsége néprajzi témájú, de sok irodalmi, irodalomtörténeti írása is napvilágot látott. Fontosabb tanulmányai: írókról, könyvekről. Néplap, 1956. február 5. Zalka Máté (1896-1937) Nyíregy-