Katona Béla: Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája 2. Ajaktól Zsurkig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 41. Nyíregyháza, 1996)

Művei: A magyar nyelvnek a magyar hazához való szükséges voltát tárgyazó hazafiúi elmélkedések. Bécs, 1790; Második József a máramarosi éhségben, 1792; Természet históriája. Pozsony, 1795; A stenographiáról. Pest, 1820; Elmélkedések a magyar dialektusról, 1821; Fontos beszéd tudománya vagy oratoria. Sárospatak, 1828. Irodalom: Szinnyei: i. m.: III. 1041. Margócsy József: A Szamosköz irodalmi emlékei. Szamosközi tanulmányok. Fehérgyarmat, 1988. Mándy Imre (Mikola, 1780—Mánd, 1845 táján) Tanulmányait Sárospatakon végezte, utána mándi birtokán gazdálkodott. Az iskolában elsajátított „deákos verselést" később inkább csak saját kedvtelésére és környezete szórakoztatására gyakorolta. Többnyire alkalmi verseket írt (esküvőre, keresztelőre, temetésre stb.). Egyetlen nyomtatásban megjelent kötete, hosszú címe szerint, inkább fordításnak látszik: Jeles gyűjteményei az erkölcsi és egyéb gyönyörködtető mondásoknak s versezeteknek, melyeket többféle római és más jeles klasszikus írókból összeszedett s magyar versekbe lefordított Mándy Imre. Nagyenyed, 1841. Irodalom: Mizser Lajos: A versifikátor. Kelet-Magyarország, 1995. augusztus 10. Rácz Lajos (Mánd, 1864. április 15—Sárospatak, 1934. augusztus 1.) 1882-től a sárospataki teológiai akadémián tanult, majd külföldi tanulmányutat tett. 1892-ben a budapesti egyetemen doktori, majd 1894-ben tanári diplomát szerzett. 1902-től gimnáziumi igazgató, majd a filozófia tanára a sárospataki Akadémián. Pedagógiai munkája mellett különböző ifjúsági és felekezeti lapokat is szerkesztett. Fontosabb művei: Descartespsychológiájának alapvonalai. Sárospatak, 1892; A maipsychológia álláspontja. U.o. 1894; Erdélyi János Sárospatakon, 1913; Rousseau mint botanikus, 1918; Rousseau élete és művei, 1928. Irodalom: Zoványi Jenő: Teológiai Ismeretek Tára. 3. 1891.