Katona Béla: Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája 2. Ajaktól Zsurkig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 41. Nyíregyháza, 1996)

Kisvárdán. A kézikönyvek általában mint az első magyar költőnőt tartják számon. A kisvárdai Zokoly Miklós földesúrnak volt a felesége, akit Rimay János is emleget. Nagyműveltségű, az irodalomban is járatos, reneszánsz nemesasszony volt. Valójában nem külön verset írt, hanem ecsedi Báthory István feleségéhez, Homonnay Fruzsinához, 1599-ben keltezett levelének részletei alakulnak váratlanul prózából verssé. Már a hosszabb levél első sorai is jól érzékeltetik a korabeli bukolikus költészet erényeit: Szerelmes Asszonyom az Kegyelmed mesterségesen gondolt, jóakaratbul formált és bölcsességesen írt levelit megolvastam, kiben úgy gyönyörködöm, mint az gyöngyhalászok, mikor ü hálójok gazdag szép prédával megtelik gyöngyökkel. Azok között alig hiszi örömiben, melyiket kaphassa, tegye kebeliben... Irodalom: Hajnóczy Iván: Egy XVI. századi költőnő, It. 1930. Horváth Iván: Telegdi Kata verses levele. In: A régi magyar vers, 1979. János István: Irodalom és reformáció Kelet-Magyarországon a XVI. század végén. Szabolcsszatmári Szemle. 1986. 2. Gyarmathy Imre (?-?) Életéről csak annyit tudunk, hogy a XVI. század végén a kisvárdai humanista iskola rektora volt, s 1593-ban hosszabb latin nyelvű költeményt írt patrónusaihoz, amelyben az iskola leromlott állapotát panaszolta, és anyagi támogatást kért annak újjáélesztéséhez (Tistis quarela Scholae Kws Vardinae). A költeményt A kisvárdai iskola panasza címmel Geréb László fordította magyarra, s Eckhardt Sándor közölte először az Irodalomtörténeti Közlemények 1934-as évfolyamában Kisvárda siralma című kísérő tanulmányával együtt. Eckhardt lelkesen dicséri a rektor kitűnő latin tudását és retorikai készségét, a legnagyobb elismeréssel azonban magának az iskolának a létéről szól: „Nem maga ez az iskolai séma szerint írt költemény érdekes az egész történetben, hanem az az eddig ismeretlen tény, hogy Kisvárdán humanista iskola állott már a század második felében. Mikor Balassi Bálint 1585-ben a szomszédos Mező-Zomboron birtokoskodott felesége