Katona Béla: Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája 2. Ajaktól Zsurkig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 41. Nyíregyháza, 1996)

Verseit a Pedagógusok Lapja, az Alföld, a Szabolcs-szatmári Szemle, a Mozgó Világ, a Forrás és különböző napilapok közölték. Több antológiában is szerepelt (Hogy a virág megmaradjon, 1979; Tájak és ízek, 1984; Ikarosz készülődik, 1987.) Irodalom: Kisebb hazám, 1987. GYÜRE Harsányi Pál (Gyüre, 1806—Budapest, 1883. február 21.) Földbirtokos családból származott. Sárospatakon, Lőcsén és Kézsmárkon tanult. 1830ban Pesten szerzett ügyvédi oklevelet. Az ügyvédi gyakorlat mellett később országgyűlési képviselő is lett. Végrendeletében tekintélyes vagyonát a Magyar Tudományos Akadémiára hagyta. Költeményeket, útirajzokat, politikai cikkeket írt, amelyek főként a Jelenkor, a Társalkodó, a Kossuth Hírlapja és a Magyar Évlapok hasábjain jelentek meg. 1832-33-ban szerkesztője volt a Mulattató című szépliteraturai gyűjteménynek, amely 12 kötetben látott napvilágot. Sokat fordított is. Önálló művei: Egy kis észrevétel, Pest, 1831; Felfordított állami lét, Bp. 1877. Irodalom: Szinnyei: i. m.: IV. 478. Árokháty Béla (Gyüre, 1890—? ) Érdeklődésének, tehetségének kettősségét már tanulmányai jelzik. Református teológiát végzett Budapesten, majd a Zeneakadémia hallgatója volt. Később hitoktató és egyházi karnagy. 1923 és 25 között orgonista Edinburghban. Zenei cikkei, kritikái, elméleti tanulmányai főként a Barázda és a Néptanítók Lapja című folyóiratokban jelentek meg. Önálló művei: Szenczi Molnár Albert és a genfi zsoltárok zenei ritmusa. Kecskemét, 1934; Az orgonaépítés problémái, Bp. 1937. Irodalom: Új Idők Lexikona, II. Bp. 1936.