Katona Béla: Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája 2. Ajaktól Zsurkig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 41. Nyíregyháza, 1996)

GACSÁLY Bartha Mór (Fehérgyarmat, 1851. március 30—Gacsály, 1912. május 16.) Már 70. évében járt 1900-ban, s öt nyugdíjban töltött esztendő és három évi debreceni újságszerkesztés után, mégis vállalta, amikor szűkebb hazájába, egy szatmári kis faluba hívták meg lelkésznek. Még 12 éve volt hátra, s idős kora ellenére nemcsak papi szolgálatát tudta teljes szellemi frissességben ellátni Gacsályban, hanem ekkor írta meg terjedelmes emlékiratát is, amely azonban teljes egészében azóta sem jelent meg nyomtatásban. (A kéziratot a debreceni egyházkerületi levéltár őrzi.) Lásd még: Fehérgyarmat. Irodalom: Molnár József: Adalékok Szabolcs-Szatmár megye művelődéstörténetéhez. A Kossuth Gimnázium Jubileumi Évkönyve. Nyíregyháza, 1956. Gacsályi Gábor: Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban. IX. 1981. Balogh László: Kossuth futára volt. Kelet-Magyarország, 1992. szeptember 19. PótorDániel (Gacsály, ? — ? ) Tanítócsaládból származott. Középiskolai tanulmányait és a teológiát is Debrecenben végezte. Papi pályáját Porcsalman kezdte, majd Szamosangyaloson és Csengerújfaluban lelkészkedett. Később Szatmárnémetibe került. írásai főként a debreceni Protestáns Lapban jelentek meg. Önálló műve: Agenda, vagy az úrvacsorával élni kívánók oktatásának legegyszerűbb módja. Szatmar, 1894, 1901, 1904. A mű három kiadást ért meg. Irodalom: Szinnyei: i. m. XI. 91. Sebestyén Árpád (Gacsály, 1929. december 8.) 1954-ben a debreceni egyetemen szerzett magyar szakos tanári oklevelet. Utána ugyanott tanársegéd, docens, majd 1975 óta egyetemi tanár. A Magyar Nyelvjárások című évkönyv szerkesztője. 1961 óta a nyelvtudomány kandidátusa.