Katona Béla: Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája 2. Ajaktól Zsurkig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 41. Nyíregyháza, 1996)

Csintalan József (Demecser, 1890. május 26—? ) Középiskolai tanulmányait Kolozsvárott, a teológiát Egerben végezte. 1913-ban Szendrőn, 1915-ben Sarudon, 1916-ban Poroszlón lett káplán. Később Miskolcon, Nagybátonyban és Diósgyőrben hitoktatóként tevékenykedett. 1938-tól esperes volt. Cikkeit, egyházi tanulmányait az Egri Egyházmegyei Közlemények, a Magyar Jövő és a Nyírvidék című lapok jelentették meg. 1919 és 23 között a Miskolci Katolikus Tudósító című újságot szerkesztette. Önálló kötetben megjelent műve: Ismerkedés az új vallásokkal, Eger, 1929. Irodalom: Corvina, 1929. Gulyás: i. m. IV. 1012. DOMBRÁD Harsányi Zsolt (Korompa, 1887. január 27—Budapest, 1943. november 29.) Ő már a Szepességben látta meg a napvilágot, családja azonban Szabolcsból származott. Ősei prédikátorok voltak. Nagyapja, Harsányi Pál gyürei földbirtokos, a reformkorban országgyűlési képviselő is lett, s mint költő és szerkesztő is nevet szerzett magának. Apja, Harsányi Ödön előbb katonatiszti pályára lépett, majd a család elszegényedése után a korompai vasgyár tisztviselője volt, végül festői ambícióit követve, kivándorolt Amerikába, s két évvel később ott is halt meg, még mielőtt karriert csinált volna. 1904-ben a sárospataki református kollégiumban érettségizett, majd a kolozsvári egyetemen folytatta tanulmányait, de hamarosan búcsút mondott a jogi pályának, újságíró lett. Incze Sándorral előbb Kolozsvárott, majd 1910-től Budapesten Színházi Hét címmel lapot szerkesztett, amely később Színházi Élet címmel jelent meg. Egy ideig a Pesti Napló szerkesztőségében dolgozott, de más lapokban és folyóiratokban is jelentek meg írásai (Pesti Hírlap, Új Idők stb.). Nagyon népszerű író volt, ezért sokan máig is a lektűrírók közé sorolják. Színpadi átdolgozásai (A vén gazember, A Noszty-fiú esete Tóth Marival, Beszterce ostroma stb.), operettlibrettói (Három a kislány, Marica grófnő, A mosoly országa stb.) széles körben tették ismertté nevét. Paulinyi Bélával közösen ő írta Kodály Zoltán: Háry János című dalművének szövegét is. Legnagyobb sikereit életrajzi regényeivel aratta (Az üstökös, Ember küzdj, Ecce homo, Magyar rapszódia, Mathias rex, És mégis mozog stb.). Két társadalmi regénye (Magdolna, Whisky szódával) és A bolond Ásvayné című drámája is kiemelkedik a kor bestseller-irodalmából.