Katona Béla: Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája 2. Ajaktól Zsurkig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 41. Nyíregyháza, 1996)

Sokkal később, 1961. november 16-án Tamási még egyszer megfordult a megyében. Nyíregyházán, az Új /rás-esten olvasta fel egy novelláját. Ismertebb művei: Szűzmáriás királyfi, 1928; Címeresek, 1931; Ábel-trilógia, 1932-34; Jégtörő Mátyás, 1936; Bölcsőés bagoly, 1953; Hazai tükör, 1953; Szirom és Boly, 1960. Irodalom: Tamási Áron: Virrasztás, 1943. Féja Géza: írók, fegyverbe! In: Szabadcsapat, 1965. Göncz Árpád (Budapest, 1922. február 10.) Érettségi után jogot tanult a pesti egyetemen. A háború után egy ideig a kisgazdapártban dolgozott. A forradalom után, 1957-ben a Z?/fo5-perben életfogytiglani börtönre ítélték. Kiszabadulása után előbb szakfordítóként, majd műfordítóként tevékenykedett. 1989 és '90 között az írószövetség elnöke, 1990-ben a Magyar Köztársaság elnöke lett. 1978 óta, tíz éven át szinte minden nyáron vendége volt feleségével és unokáival a gergelyiugomyai Tisza-parton épített irodalmi alkotó- és pihenőháznak. Míg a család a nyár örömeit élvezte a vízben és a parti fövenyen, ő nagyon jól tudott dolgozni, ha sürgős fordítani valója volt. Miután az ugomyai otthon csak a nyári szezonban működött, később a vajai múzeum alkotószobájában is gyakran töltött hosszabb-rövidebb időt, ha sürgős munkája volt. Művei: Sarusok, 1974; Magyar Médea, Sarusok, Rácsok, 1979; Találkozások, 1980; Mérlegen, 1990; Hazaérkezés, 1991. Lásd még: Vaja. _ Irodalom: Gergely Ágnes: Műfordítók műhelyében. Élet és Irodalom, 1973. 32. sz. Ablonczy László: Alföld, 1983. Mátraházi Zsuzsa: Drámákba foglalt börtönnapló. Magyar Nemzet, 1989. november 11. Bodnár István: Szerelmünk Ugornya. Strandinterjú Göncz Árpádnéval. Kelet-Magyarország, 1990. július 23. Fábián Zoltán (Nyíregyháza, 1926. január 30—Szentendre, 1983. május 2.) Mint az írószövetség vidéki titkára a 60-as évek elejétől sokat járt Nyíregyházán és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Mindenütt talált magának barátokat, s minden jó ügy mellé azonnal odaszegődött. Különösen gyakran megfordult Vásárosnaményban, ahol Antal Miklóssal, a városi könyvtár vezetőjével kötött szoros barátságot. Meghatározó szerepe volt a tiszaszalkai Váci Mihály Emléknapok elindításában, a gergelyiugomyai írói alkotóház létesítésében, a tivadari olvasótáborok működte-