Katona Béla: Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája 2. Ajaktól Zsurkig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 41. Nyíregyháza, 1996)

A rendezvény-sorozat elindítója és legfőbb támogatója Fábián Zoltán volt, de szinte kezdettől fogva részt vett az eseményken Ratkó József, Czine Mihály és Antal Miklós is. Az egyre rangosabbá váló irodalmi napok sorából különösen a tizedik, az 1984-es emelkedett ki, amelyre a költő születésének 60. évfordulója alkalmából került sor. Ekkor avatták fel Tiszaszalkán, a művelődési ház előtt Váci Mihály szobrát, Sebestyén Sándor alkotását. Az elhangzott beszédek a két nappal később Nyíregyházán rendezett emlékülés előadásaival együtt később külön kötetben is megjelentek. Lásd még: Nyíregyháza. Irodalom: Váci Mihály emléknapok Tiszaszalkán és Nyíregyházán 1984. december 8-án és 10-én. Nyíregyháza, 1986. TISZATELEK Móricz Zsigmond (Tiszacsécse, 1879. július 2—Budapest, 1942. szeptember 4.) 1928 nyarán Móricz Zsigmond több alkalommal is járt Szabolcsban. Utazásairól egyrészt Az Estben megjelent riportjaiból, másrészt a Magoss Olgának és Jármy Bélánénak írt leveleiből tudunk. Második alkalommal, június végén Mikecz István alispán meghívására jött Nyíregyházára, aki pataki diáktársa volt az írónak. E látogatás nevezetes emléke az a kirándulás, amelyre a Tiszatelek közelében lévő Halásztanyára vitték ki vendéglátói az írót. Bizonyára a szabolcsi urak vendégszeretete is hízelgett neki, látogatásának legfőbb célja azonban minden bizonnyal a laskodi Jármyékkal kialakult kapcsolat ápolása, s rajtuk keresztül régi debreceni szerelme, Kardosné Magoss Olga meghódítása volt. Valószínűleg ezzel függött össze, hogy Jármynénak írott levelében fontosnak tartotta mindazok nevének a felsorolását, akikkel együtt volt a Halásztanyán. Biztosan úgy gondolta, imponálni fog Jármyéknak, s talán Magoss Olgának is, milyen igazi úri társaság tagja lehetett. Ezt a célt szolgálhatta talán az is, hogy dzsentri barátait leveleiben többnyire becenevükön emlegette, ahogy az ember általában csak bizalmas ismerőseit szokta szólítani (Mikecz Ödi, Rock Pista, Andrássy Dani stb.). Kirándulási élményeiről részletesen beszámolt Jármynénak, s Halásztanyán című riportjában is, amely Az Est 1928. július 15-i számában jelent meg, s ugyanaz nap a Nyírvidékben is napvilágot látott. Lásd még: Tiszacsécse, Túristvándi, Szakoly, Milota, Oköritófülpös, Nyíregyháza, Laskod, Szabolcs. Irodalom: Móricz Zsigmond levelei. Bp. 1963. Margócsy József: Móricz Zsigmond 1928-beli útjai Nyíregyházán és környékén. Szabolcsszatmári Szemle, 1964. 2.