Katona Béla: Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája 2. Ajaktól Zsurkig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 41. Nyíregyháza, 1996)

években a Nyíregyházán kiadott Szabolcsi antológiában és a Szabolcsi Szemlében is publikált. Végzetem című vitairatát Nyíregyházán keltezte. A húszas években jelentős fordulat következett be érdeklődésében, tudományos munkásságában. A magyarok eredetével és a turáni népek őshazájának kutatásával kezdett foglalkozni, s olyan magyarság-centrikus világképet alakított ki, amely a múlt századi Horváth István romantikus-illuzórikus történelem-szemléletét is messze túlszárnyalta. Ezzel félig-meddig kiközösítette magát a kor tudományos életéből. Egyetemi és akadémiai pályája is elakadt. Már többnyire csak a mellőzöttségét hánytorgató, sértődöttség diktálta röpiratokat írt, de ezeket senki sem vette komolyan. Művei: Sallustius történetírása, 1883; Vergilius alvilága, 1887; Római régiségek, 1888; Zrínyiászunk Tasso és Vergilius világításában, 1889; Római irodalomtörténet, 1896; Latin stilisztika, 1903; A magyarok eredete. A turáni népek őshazája és ókori története, 1925; A magyarok őshazája és őstörténete, 1933; Világhírű Nagy Sándor a matyó-magyarság királya volt, 1937. Irodalom: Szabolcsi antológia, Nyíregyháza, 1932. Belohorszky Ferenc: Cserép József három tanulmánya. Szabolcsi Szemle, 1939. 1—4. Papp Zoltán (Pest, 1862. március 1—Budapest, 1919. december 30.) Középiskolai tanulmányait Szegeden, Nagybányán, Rozsnyón és Szatmáron végezte, utána a budapesti egyetemen szerzett jogi diplomát. Előbb Pesten nyitott ügyvédi irodát, majd politikai pályára lépett. Tiszalökön Korniss Ferenccel szemben választották országgyűlési képviselővé. Közben rendszeresen írt költeményeket, amelyek a 80-as években főként a Képes Családi Lapokban és az Ország-Világban jelentek meg. 1904-ben a Petőfi Társaság is tagjai közé választotta. Dalszerző is volt. Nótái nagyon népszerűek voltak a századvégen. Ismertebb dalai:, JRám se nézett, mikor én őt megláttam..." „Nem fúj a szél, nem forog a dorozsmai szélmalom..." Kötetei: Előre. Költeményfüzér. Szatmar, 1883. Papp Zoltán költeményei. Szeged, 1886. Irodalom: Vasárnapi Újság, 1901. 49. sz. Pallas Nagy Lexikon.