Katona Béla: Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája 2. Ajaktól Zsurkig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 41. Nyíregyháza, 1996)
Nagy Géza (Abc, 1862. szeptember 10—?) Tanulmányait Selmecbányán és Egerben végezte. Felszentelése után Tarnaszentmiklóson, Rakamazon, Jászjákóhalmán és Mezőkövesden volt segédlelkész, majd Edelényben plébános. Fontosabb művei: Adatok az egri egyházmegye történetéhez, 1886; Jászjákóhalma kincsszekrénye, 1891; Ezredik esztendő. Miskolc, 1896. Irodalom: Koncz Ákos: i. m. RAMOCSAHÁZA Csopey László (Ramocsaháza, 1856. október 1—Budapest, 1934. június 23.) Görög katolikus néptanító gyermeke volt. Gimnáziumi tanulmányait Munkácson és Sárospatakon végezte. Utána a budapesti egyetemen szerzett matematika—fizika szakos tanári oklevelet. Irodalmi érdeklődéséről tanúskodik azonban, hogy egyetemista korában bölcsészeti előadásokat is hallgatott. 1883 és 1925 között Budapesten, többek között a Berzsenyi Gimnáziumban volt tanár, majd igazgató. 1885-től hosszú időn át szerkesztette a Magyar Ifjúság Lapját, majd a Természettudományi Közlönyt. Állandó munkatársa volt a Nemzet című lapnak, de írásait a Vasárnapi Újság, a Pesti Napló, a Budapesti Szemle és a Fővárosi Lapok is rendszeresen közölte. Irodalmi munkásságának legjelentékenyebb részét fordításai alkotják. Nagyon sokat fordított oroszból és ruténból. Jelentős szerepe volt a századfordulón az orosz klasszikusok, Gogol, Puskin, Dosztojevszkij, Turgenyev és Tolsztoj magyarországi népszerűsítésében. Rutén—magyar szótárt is szerkesztett, s több rutén nyelvű tankönyvet írt. Irodalom: Szinnyei: i. m.: II. 423.