Katona Béla: Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája 2. Ajaktól Zsurkig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 41. Nyíregyháza, 1996)

Badak Gyula (Beregdaróc, 1941. március 19.) Fiatalkorában kitanulta a bognármesterséget, s egy ideig iparosként dolgozott. Később kedvet kapott a tanuláshoz, Vásárosnaményban érettségizett, majd a debreceni egyetemen szerzett tanári oklevelet. Azóta szülőfalujában pedagógus. A 60-as évek elején kezdett írni. Első regényében katonaélményeit dolgozta fel. írásait főként a Szabolcs-Szatmári Szemle és a Hangsúly című rádiós folyóirat közölte. Regénye jelent meg az 1970-es nagy tiszai árvízről is. Művei: A Molnár-ügy, B.M. Kiadó, 1961; Sodrásban, Magyar Néphadsereg, 1983. Irodalom: Miklós Elemér: Bereg irodalmi hagyományai. Nyíregyháza, 1988. BEREGSURÁNY Nagyszőlősi Mihály (l-l) Életrajzi adatai hiányosak. Csak azt tudjuk róla, hogy Beregsurányban volt római katolikus lelkész a XVII. század második felében. A papi szolgálat mellett egyházi szakíróként is működött. Művei: Sión leánya, Kassa, 168. (Alcíme: „Ártatlan ügyét védd Hitnek Paissa."); Az Isten házában... Kolozsvár, 1676. „Anyai nyelven közönségessé tött Nagy Szőlősi Mihály". Irodalom: Szabó Károly: Régi Magyar Könyvtár. I. 445. Bay György (Beregsurány, 1792. március 19—Pest, 1849. június 5.) Iskolai tanulmányait Sárospatakon végezte. 1815-ben a testőrségbe lépett. Bécsi tartózkodása idején ismerkedett meg Kisfaludy Károllyal, s valószínűleg az ő hatására kezdett verseket írni. Lollihoz című verse a Zsebkönyvben jelent meg 1821-ben. 1820-ban visszaköltözött szülőföldjére, ahol 1825-től főszolgabíró, 1832-ben pedig alispán lett. Az irodalomtól azonban ekkor sem szakadt el. Levelezésben állt Kazinczyval is. Éppen Kazinczy egyik leveléből tudjuk, hogy Bay György műfordí-