Katona Béla: Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája 2. Ajaktól Zsurkig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 41. Nyíregyháza, 1996)
beszélly 6 énekben). Pest, 1856; Harangvirágok. Pest, 1862; A Bokor Erzsi története (elbeszélések). Bp. é. n.; Két kis libapásztor, (elbeszélések). Bp. é. n. Irodalom: Ferenczy és Danielik: Magyar írók. I. 354. Borovszky: Szabolcs vármegye monográfiája. Bp. 1900. Déry Tibor (Budapest, 1894. október 18—Budapest, 1977. augusztus 18.) Pocspetri neve a Rákosi-korszak első nagy koncepciós perével kapcsolatban vált országosan ismertté. 1948 nyarán az iskolák állomosítása, főként a vidéki lakosság körében, helyenként komoly ellenállásba ütközött, ezért a tömegek, s elsősorban a katolikus egyház megfélemlítésére, a hatalom egy jól szervezett provokáció nyomán statáriális ítéletekkel, kivégzéssel, ávós megszállással teremtett olyan légkört, amely elrettentő figyelmeztetés lehetett a diktatúra minden ellenzője számára. Pocspetri neve Tiszaeszlár neve mellé került Szabolcsban, csak ellenkező előjellel, hiszen itt nem felmentéssel, hanem hóhérral és börtönnel végződött a kitervelt hadjárat. S ennek a „nagy pernek", sajnos, nem volt Eötvös Kár olya, az írók közül is sokan hittek a hamis propagandafrázisoknak. A legfájdalmasabb, a legkevésbé érthető ezek közül alighanem Déry Tibor szereplése volt. Déry öt nappal a rendőrhalál után érkezett a még mindig felbolydult, körülzárt faluba. Igazi író módjára nem felületesen ítélkezett. Indulatok nélkül, a történtek mélyére akart hatolni szociografikus írásában. Abból indult ki, hogy „az igazi tettes nem Pócspetriben élt". Az igazi tettes szerinte a nép elmaradottsága és naiv jóhiszeműsége. A lakosságnak „sejtelme sincs arról, hogy mi is valójában az iskolák államosítása". Tárgyilagosságra törekvő írásában sok részigazságot is megfogalmazott, éppen csak az erőszakos hatalom oldalán felvonultatott nagy hazugságokat nem vette észre. Rajta kívül — nagyjában ugyanabban az időben — Rajk László és Kádár János is Pócspetriben járt. A sors különös íróniája, hogy rövidebb-hosszabb idő múlva, mindhárman közvetlenebb tapasztalatokat szerezhettek az akkor még általuk is védett rendszer „igazságairól". Pocspetri négy évtizeden át megbélyegzett faluként élt. Mehettek bárhová, ha kiderült, hogy a rendőrgyilkos faluból valók, nem kaphattak munkát sehol. Csak a rendszerváltozás után rehabilitálták a még élő szereplőket, és magát az elítélt falut is. Ember Judit már a 80-as évek elején dokumentumfilmet forgatott Pócspetriről, de majdnem egy évtizedig nem mutathatták be. 1992. június 3-án Pocspetri általános iskolája a gyilkosként kivégzett Királyfalvi Miklós nevét vette fel. Irodalom: Déry Tibor: Pocspetri. Csillag, 1948. július, Útkaparó, Bp. 1956. Ember Judit: Pocspetri. Bp. 1989. Marik Sándor: Elégtétel Pócspetrinek. Nyíregyháza, 1994.