Katona Béla: Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája 2. Ajaktól Zsurkig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 41. Nyíregyháza, 1996)

Irodalom: Hegedűs Sándor: Szabolcsi Miksa, a publicista. Szabolcs-szatmári Szemle. 1984. 1. Szabolcsi Lajos: Két emberöltő. Bp. 1993. NYÍRVASVÁRI Vasvári Pál (Tiszabüd, 1826. július 14—Mariséi, 1849. július 5.?) Görög katolikus papi családból származott. Családi neve eredetileg Fejér volt. Tíz éves korában a Nyírbátor közelében lévő Nyírvasváriba költöztek. Gyermek- és ifjúkora nagy részét ott töltötte. A lakóhelyéről kölcsönzött Vasvári nevet első írásainak megjelenésekor kezdte használni. Érdekes viszont, hogy szülőhelye, a Tiszabüd és Szentmihály egyesüléséből létrejött Büdszentmihály később az ő nevét vette fel, így lett Tiszavasvári. Lásd még: Tiszavasvári. Irodalom: Udvari István: Adatok Vasvári Pál családjáról, életrajzáról. Emlékülés Vasvári Pál halálának 140. évfordulóján. Tiszavasvári, 1990. ÓFEHÉRTÓ Buday Géza (Ófehértó, 1882. augusztus 20—?) A budapesti egyetemen szerzett tanári oklevelet. 1908-ban a makói gimnáziumban kezdett tanítani, később ugyanott lett igazgató. 1936 és 39 között a szegedi tankerületi főigazgatóságon dolgozott, majd Miskolcon volt tankerületi főigazgató. Cikkei, elbeszélései, regényei rendszeresen jelentek meg a korabeli lapokban. Művei: A Bay-fiúk. Makó, 1927; A lord. Makó, 1928; Csitri. Makó, 1930. Ábel. Makó, 1930. Krasznabecsi háború. Bp. 1938; A Mérges. Szeged, 1938. Irodalom: Corvina, 1932. Kozocsa Sándor: Az 1939. év irodalomtörténeti munkássága. Bp. 1940.