Katona Béla: Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája 2. Ajaktól Zsurkig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 41. Nyíregyháza, 1996)

Művei: Csontkorall, 1974; Vacsora jégen, 1978; Égitető, 1983; Ballada Boldogaszszonyhoz, 1988. Irodalom: Alexa Károly: Bemutatás. Kortárs, 1972. Szakolczay Lajos: Szöllősi Zoltán. Alföld, 1977. Kelemen Lajos: A tengert nekem kell megteremteni. Szöllősi Zoltán pályaképe. Életünk, 1978. Fiatal magyar költők, 1980. Nagy István Attila: Arcok és művek. Nyíregyháza, 1986. BALSA Cserhát József (Balsa, 1915. március 20—Románia, 1969. augusztus 6.) A Szabolcs megyei Balsa község közelében, a Dessewffy-uiaáalom egyik tanyáján született. Családi neve Cserpák volt. Ősei több nemzedéken át uradalmi cselédek voltak. Gyermekkorában néhány évig Vencsellőn éltek, majd 1928-ban Budapestre költöztek, ahol baleset következtében rokkanttá vált apja házmester lett. A család anyagi helyzete miatt korán kellett fizikai munkát vállalnia, 1938-ban mégis sikerült leérettségiznie. Ettől kezdve OTI-, majd SZTK-tisztviselőként tevékenykedett. írni korán kezdett. Első verseit a Magyar Csillag, az Erdélyi Helikon, a Kelet Népe és a Sorsunk közölte. A háború után főként a Kortársban, a Jelenkorban és az Életünkben jelentek meg írásai. 1957 és 60 között a tapolcai városi könyvtárban dolgozott, majd a Veszprémi Napló kulturális rovatának vezetője lett. Irodalmi munkásságáért 1963-ban Batsányi-díjjal tüntették ki. 1969-ben, bulgáriai utazásáról hazatérőben, a bukaresti gyorsvonaton érte a hirtelen halál. Kötetei: A magra sem ügyel senki (1941), Kilépünk az állószékből (1943), A balsaiföld (1949). Válogatott verseit halála után a Szépirodalmi Kiadó jelentette meg Alszik a szarvas címmel 1976-ban. Bár korán elkerült Balsáról, s szűkebb hazájából is, meghatározó élménye s költészetének állandó ihletője is mindvégig a szülőföld tanyasi cselédvilágának élete maradt. Ezért kötődött olyan szorosan a népi írókhoz, legfőbb mesterének kezdettől Illyés Gyulát tekintette. Legmélyebbről fakadó vallomásai mindig a balsai, vencsellői gyermekkori emlékeit idézik.