Katona Béla: Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája 2. Ajaktól Zsurkig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 41. Nyíregyháza, 1996)

Lajos azt üzente, Helyre tyu tyu tyu, Jaj, de magas a tokaji hegytető, A bakancsos akkor csinos, Ezt a kislányt nem az anyja nevelte. Irodalom: Szinnyei. I. m.: 1.423. Mata János (Hegyközkovácsi, 1907. december 12—Nyírmihálydi, 1944. október 26.) Költő és grafikus volt egy személyben. Gimnáziumi tanulmányait Zilahon végezte. Első versei is ott jelentek meg, a Szilágyság című napilapban. Később a Pásztortűz is közölte írásait. 1929-ben áttelepült Magyarországra, 1931-ben Debrecenben telepedett le. A debreceni egyetemen filozófiai doktorátust szerzett. Később ugyanott román lektorként működött. Versei a Debreceni Független Újságban, a Tiszántúlban, a Tiszántúli Figyelőben jelentek meg, s közben több alkalommal rendeztek kiállítást képeiből. Művei: Nyiladozó emberi elme. (Filozófiai értekezés) Debrecen, 1941; Nagy-Kállói Fényes István krónikája. Debrecen, 1943. Irodalom: Komjáthy István: Vándortűz, 1947. Kiss Tamás: Építünk, 1954. Julow Viktor: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve. 1960-61. NYÍRPARASZNYA Petrus Jenő János (Parasznya, 1850. július 17—?) Iskolai tanulmányait Debrecenben és Budapesten végezte. Előbb Kolozsvárott volt kereskedelmi gyakornok, majd Hajdúdorogon gazdálkodó. Később hivatali pályára lépett (al- majd főjegyző, polgármester-helyettes, rendőrkapitány). Versei és terjedelmesebb elbeszélő költeményei vidéki és fővárosi lapokban jelentek meg (Nagyváradi Értesítő, Debreceni Ellenőr, Vasárnapi Újság, Hazánk stb.). Művei: Genezis vagy Jehova utolsó két betője. Hét énekben. Ungvár, 1891; Emlékdal. Ezredéves ünnepünkre. Hajdúböszörmény, 1896; Árva Márta. Elbeszélő költemény. Hajdúböszörmény, 1905.