Katona Béla: Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája 2. Ajaktól Zsurkig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 41. Nyíregyháza, 1996)

Ro s ko vie s Ignác (Tokaj, 1822. július 11—Ungvár, 1895. február 15.) Gimnáziumi tanulmányait Ungváron és Budapesten, a jogot Egerben és Nagyváradon végezte. Később Pesten és Ungváron szerzett teológiai végzettséget. Lelkészi pályáját Szalókon kezdte, Nyírkarászon, Hajdúböszörményben és Nyírpilisen folytatta. Az 1860-as évek végén Ungvárra került, ahol görögkatolikus nagypréposként a teológiai akadémia tanára volt. Nyomtatásban megjelent fontosabb művei: Óhitű imádságos és énekeskönyv. Debrecen, 1867; Görögkatolikus katekizmus. Debrecen, 1864; A magyar királyság földirata. 1866. Irodalom: Vasárnapi Újság, 1895. 8. sz. (nekrológ). NYÍRKÁTA (Eredeti neve Gebe volt. A sértőnek tartott név helyett a község kérésére 1955-ben kapta mai nevét.) Hagymási Mihály (?-?) Életrajzi adatai hiányosak. Csak azt tudjuk, hogy 1684. február 9-től Debrecenben tanult, s 1689. július 3-án Gebén lett pap. Felvinczi Sándor halálára latin nyelvű verses búcsúztatót írt. Műve a Hedera poeticában jelent meg (Debrecen, 1686). Irodalom: Szinnyei: i. m.: IV. 241. Molnár József: Adattár... A Kossuth Gimnázium Emlékkönyve. 1806—1956. Nyíregyháza, 1956. Vörösmarty Mihály (Kápolnásnyék, 1800. december 1—Pest, 1855. november 19.) Vay Mihály segítségével jutott Vörösmarty Mihály és Bajza József 1849. szeptember közepén Mátészalkáról Gebére (ma: Nyírkáta) Csanády János házába. Gebe, Csanádyék birtoka félreesőbb hely volt, mint Mátészalka. A bujdosók itt nagyobb biztonságban érezhették magukat, s a szívélyes vendéglátás itt sem hiányzott. Maradtak is kb. három hétig, de a család utáni vágy egyre mardosóbban kínozta őket. Egyre gyakrabban forgatták fejükben a hazatérés gondolatát.