Katona Béla: Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája 2. Ajaktól Zsurkig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 41. Nyíregyháza, 1996)

Elsősorban jogi szakíróként vált ismertté, de verseket is írt. Cikkei főként az Ügyvédek Lapjában, a Jogban és az Egyetértésben jelentek meg. Nevezetesebb tanulmányai: A büntető eljárás reformja, A csalás, mint magánvád, A párbaj, mint társadalmi métely. Költeményei a Nef elejts című lapban láttak napvilágot. Önálló műve: Nevezetesebb bűnesetek tára, Bp. 1890-93. (Négy kötet.) Irodalom: Szinnyei: i. m. VI. 1144. NYÍRKARÁSZ Kazinczy Ferenc (Érsemjén, 1759. október 27—Széphalom, 1831. augusztus 22.) A rabok Kufsteinből Munkácsra tartó útja megyénken keresztül Rakamaz, Kótaj, Nyírbogdány és Nyírkarász érintésével vezetett Vásárosnamény, Csaroda és Beregszász irányába. Nyírkarászra 1800. augusztus 15-én érkeztek. Ott is éjszakáztak. Az útnak ez volt talán az egyik legmeghittebb szakasza az író számára. A kocsin ugyanis együtt utazott édesanyjával és József nevű öccsével. Lásd még: Kótaj, Nyírbogdány, Vásárosnamény, Csaroda, Nyíregyháza. Irodalom: Kazinczy Ferenc: Fogságom naplója, Pályám emlékezete. Válogatott Művei. Magyar Klasszikusok. Bp. 1960. Komjáthy Béla (Nyírkarász, 1847. június 24—Budapest, 1916. október 27.) Gimnáziumi tanulmányait Sárospatakon, Debrecenben és Lőcsén, a jogot Kassán és Pesten végezte. Ezután a fővárosban nyitott ügyvédi irodát, de nemcsak sikeres ügyvéd volt, a 70-es, 80-as években több ciklusban országgyűlési képviselő is volt. Többek között Túrkeve, Kunszentmárton, Karcag és Nagykapos választóit képviselte függetlenségi programmal. Cikkei főként az Egyetértés, az Ellenőr, a Szegedi Híradó és a Vasárnapi Újság hasábjain láttak napvilágot. Mint ügyvéd elsősorban politikai és sajtóperekben szerepelt védőként. (Pl. H entaller Lajos, Hoitsy Pál, Verhovay Gyula stb.). Nagyhatású védőbeszédei többnyire nyomtatásban is megjelentek. Legnagyobb írói sikerét Borkorcsolyák című humoros verseskönyvével aratta. Irodalom: Függetlenségi Album. Bp. 1887. Országgyűlési Almanach. Bp. 1887.