Katona Béla: Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája 2. Ajaktól Zsurkig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 41. Nyíregyháza, 1996)

Kovács Máté (Hajdúszoboszló, 1906. november 11—Budapest, 1972. augusztus 20.) 1931-ben a debreceni egyetemen szerzett magyar—francia szakos tanári oklevelet és bölcsészdoktori diplomát. Pályáját a nyíregyházi Kossuth Gimnáziumban kezdte, majd rövid ideig a felsőkereskedelmi iskolában tanított. Innen került vissza Debrecenbe az egyetem gyakorló gimnáziumába. 1943-ban Budapestre helyezték, ahol előbb az Országos Közoktatási Tanácsban, majd a kultuszminisztériumban dolgozott magas beosztásban. 1947 és 49 között országgyűlési képviselő is volt. 1949-ben a debreceni egyetemi könyvtár igazgatója lett. 1956-ban a budapesti egyetem könyvtártudományi tanszékének tanárává nevezték ki. Elsősorban könyvtártudományi szakíró volt, de néhány jelentős irodalomtörténeti munkája is napvilágot látott. Fontosabb művei: Fazekas Mihály, a rokokó költő, 1940; Gvadányi József: Rontó Pál, 1941; A könyv és a könyvtár a magyar társadalom életében I-II. 1963, 1970. Irodalom: Tolnai Gábor: Kovács Máté emlékezete. Magyar Nemzet, 1972. szeptember 9. Tóth Gyula: Kovács Máté 1906-1972. Könyvtáros, 1981. Gróf Holler Alfréd (Nyíregyháza, 1908. március 5—Budapest, 1944. november vagy december ?) Előbb katonatiszti pályára lepett, később újságíró volt. Főként színházi lapok szerkesztőségében dolgozott. Szerkesztette a Vadászújságot. 1944 végén a nyilas terror áldozata lett. Halálának körülményeit nem ismerjük. Kötetei: Muzsikál a vérünk, 1931: Erdő, 1940; Kávéban utazik, Muskátli, 1944; Fogadásból szerelem, 1945. FerenczMiklósné Kovács Gizella (Nagykálló, 1913. január 11.) Iskolai tanulmányait Nagykállóban kezdte. Édesapját korán elvesztette, ezért a polgári iskolát már árvaházi növendékként végezte Nyíregyházán. 1934-ben tanítónői oklevelet szerzett a Leánykálvineumnak nevezett Tanítóképző Intézetben. Pedagógusi pályájának első állomása a nyíregyházi nőipariskola volt, majd 1937-től 1968-ig a szakmunkásképző intézetben tanított közismereti és szakmai tárgyakat. Nevelési tapasztalatairól írt tanulmányai, pályamunkái főként a helyi lapokban és a Szakmunkásnevelés című folyóiratban jelentek meg. Szűkebb szakterülete mellett az irodalom is szenvedélyesen érdekli. Főként Bessenyei György és Turi Sándor munkásságával foglalkozott. Fő műve egy önélet-