Katona Béla: Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája 2. Ajaktól Zsurkig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 41. Nyíregyháza, 1996)

Adorján Ernő (Nyírbátor, 1867. február 22—Nagyvárad, 1938. január 4.) Családi neve eredetileg Auspitz volt. Iskolai tanulmányait Nagyváradon és Kolozsvárott végezte. A diploma megszerzése után ügyvédi irodát nyitott Nagyváradon. A jogászkodás mellett kezdettől igen tevékenyen vett részt a város irodalmi és kulturális életében. Egyik alapítója volt a Szigligeti Társaságnak, amelynek 15 évig titkára, majd alelnöke, végül ügyvezető elnöke volt. Nagyon sok verset és tárcát írt, amelyek főként a helyi lapokban jelentek meg (Nagyvárad, Nagyváradi Napló, Szabadság stb.). A Szabadságnak hosszú időn át szerkesztője is volt. Önálló elbeszéléskötete: Szépségverseny. Nagyvárad, 1900. Irodalom: Gulyás: i. m.: I. 142. Szende Pál (Nyírbátor, 1879. február 7—Színérváralja, 1934. július 15.) Elemi iskolai tanulmányait szülővárosában, a középiskolát a nyíregyházi Evangélikus Főgimnáziumban végezte. Ezután a budapesti egyetem jogi karán szerzett diplomát. 1904- ben ügyvédi vizsgát tett, de hamar kiderült, hogy nem elégíti ki a hagyományos jogászi pálya. A polgári konformizmussal szakítva, a radikális szociológia eszmevilágához, Jászi Oszkár, Szabó Ervin és a Huszadik Század köréhez csatlakozott. 1905- től rendszeresen jelentek meg cikkei és tanulmányai a Huszadik Században és a polgári radikalizmus más lapjaiban (Magyar Hírlap, Magyar Szemle stb.). 1914-ben a Polgári Radikális Párt alelnökévé választották, 1918 őszén a Károlyi-kormány pénzügyminisztere lett. A Tanácsköztársaság idején azonban visszahúzódott a politikai szerepléstől, majd az emigrációt választotta. Bécsben telepedett le, ahol a szociáldemokrata Világosság csoporthoz csatlakozott. Eleinte igen aktívan vett részt az emigráció munkájában, később azonban egyre inkább elszigetelődött. Egy erdélyi rokonlátogatás alkalmával szívroham végzett vele. Születésének századik évfordulóján szülőházát Nyírbátorban emléktáblával jelölték meg. Emléktáblán olvasható a neve a nyíregyházi Evangélikus Gimnázium falán is. Művei: Főként jogi, szociológiai és közgazdasági-pénzügyi témájú könyveket és tanulmányokat írt, de irodalmi vonatkozású írásai is jelentek meg: Herceg Ferenc és a magyar polgárság. Huszadik Század, 1909; Irodalom és a társadalom viszonyáról, u.o. 1912; Az írói becsület, u.o. 1912. A polgári radikalizmus, Világ, 1918. február 19; Válasz a Sarlósok elnökének, Reggel (Bratislava) 1930. május 11.